kukkantsbeblogomba

Szerelem
Mikijozsa•  2017. július 11. 20:33

szerelmek módósítása

nem eshet meg velem se - mással sem
de hánynak szent fakanala bekavar
s az összes emlék képzelté retten
lopva belém kerül egy kép - megzavar
nincs egyéb mint módosítva vizsla
ez nem történhetett meg Mariska

némi nyomás a múlt közepébe
s már csak arra emlékszem halványan
mintha udvaroltam volna vagy mégse?
ki más őrölt nagy isten malmában
mert a szavak még annyira élnek
de a képek egész másként festenek

Mikijozsa•  2017. június 14. 17:19

jön a rendező

s ahogy rád nézek, mert mindig látlak
valahogy semmi nem változik
csak mi vagyunk ugyanazok e tájnak
rájöttem itt minden álmodik
én sem szeretnék felébredni jó így
kettesben veled akármeddig
nagy szemekkel nézni világ baját
hogyan virul és majd elromlik
aztán újra, gyerünk...indul a brigád
színfalakat emel, sőt ront le
mi meg azért sem játszunk, csak vagyunk
mint akik sztrájkolnak nem lépve
semerre, s a nézők szerint meghaltunk
de ez nem igaz, csak az igaz
hogy a mi játékunk ilyen egysíkú
s majd jön a rendező és lenyilaz


Mikijozsa•  2017. május 27. 12:05

gyengül a szó

Valamitől gyengül a szó,
sok érzés ki se mondható
aranyos kezekkel megint
átkarolva rám tekint
a nejem

Ő szerelmem Ő a drága
felmászott az almafára
hátha érik a szívcsakrám
édes csókját elfogadnám
még egyszer

elfogadnám nem is egyszer
megölelném százezerszer
fájna szívem ha le nem szállna
s addig várna míg berágva
leráznám

de mint tudjuk ki sem ejtjük
a bűvös szót, hisz beérjük
egy sóhajtással "jer' ide
jer vén-szívem közepébe
szerelmem

hiába szeretsz ott a kérdés
mit nyersz vele és mennyit érsz
hátha neked nem éri meg
drága kezed mért kapja meg
a kedves

valahogy futólagosan
átviharzunk jóllakottan
és éhezve az életen
bármi lesz fő a kényelem
meg a pénz

s ha mindig tele a zsebünk
jó hogy senkit nem ismerünk
de ha ürül mint boros pohár   

 szűkmarkunk kinyújtva vár -
adjatok!




Mikijozsa•  2017. május 20. 10:20

így akarta az ég

most a homályba tekintve
barna szemekkel a szívem
nyugtalan álmodozása
oszlik akár ködös útnak
felkavart pora

voltak igencsak öröm-telt
töredékek ahány tavasz
annyi remény, ahány deres
ősz meg ahány jeges élet
téli zord fagyok

mind nekem adtatok újra
szép szerelemre erőt hogy
lássak az úton előre
meg ne botoljon a lábunk
így akarta az ég 

Mikijozsa•  2017. május 14. 20:06

Szerelmes szózuhatag

Mindennap belé szeretek, szép a szeme
Ő a kezdet s a vég, önmagát adja nekem
ezen világgal így vagyok megelégedve
elhalmozz csókjaival bőségesen

se reggel se este nélküle nem lehet
se ebéd se vacsora le nem csúszna
csak az ő főzte táplálhat s a lehelet
mikor hozzám bújik bűvös szavait súgva

Azt sem tudom jobb-kézzel vagy a ballal
fogom a telefont, ha elmegy valahova
idegenség minden még a telefon is fals
de ha megjön újra ölelem át dalolva

Nem élni kell így fogom fel, hanem szeretni
nem gazdagnak kell lenni, ó az semmi
hogy megtanulunk pénzkötegeket számolni
teljes  szívemből belé esni, az a valami