kukkantsbeblogomba
Közéletki zendül mi zsendül
- ki zendül és mi zsendül én s a dal
rivalg lelki-viharban Magyarország
lebomlik -mint-bomlott szénakazal
a régi rend -, nem tudni mik okozzák.
Eleget kormányozták széltolók,
becsukom a szemem nem az én harcom,
ha észre is veszem nem oszt lapot
az űrlény bázis célja békén hagyjon.
Kire vár az űrkomp kiket visz el?
Előbb tisztázni kell kik is a hüllők
na jó, még nem hűltem meg, sőt fázom.
Megy a szőke, vagy tőkeátvitel,
s a barnáról nem nyilatkozva küldök
egy dalt, de tudjuk, messze még karácsony.
fel feljebbre magasan rezegve
fel feljebbre magasan rezegve
dalolj énvelem emberiség
élet vagyok s nektek adom egyre
mindenem itt nem a szükség
az úr, nem óhajok kiélése
hanem az ének hogy belefeledkezz
több milliárd ember örömébe
ne is tudd, hogy van sírás van panasz
mert kinek mondd el - a tolvaj meglop
gyorsan kerüld ki s tiszta maradsz
kell hogy magadról a vámpírt ledobd
fel az evolúciós létrán - hallgass
az énekre mindig az öröm segít
bírd ki a környezet bonyodalmait
Tralala megbolondultunk mi mind
jókedvből daloljunk az egész föld
mit ér élősködök öröme mint
káröröm, mint vigyor zsákmány fölött?
hisz az ember nem anyagszerzés szerint
boldog hanem-ha kedélye fennkölt
vaskos ének de kórusban mennyei
s leszünk a boldogság véletlenjei
útficam
tekergő óhatatlanság - kaland
bokán útficam indulj hát kamatláb
érd utol ezt a rút igaztalant
etesd humánosan a zsebes patkányt
nagy zsebességgel dübörög a bank
egy aláírás és csapdába estél
elvek uborkaszezonja varangy
szájú mosollyal vagyonodra eszmél
vakon kérsz kölcsön bankjegyet fiam
azt hiszed az segít neked de tévedsz
mert a pénzfogalma - anyagtalan
a pálya elgörbül de mihez képest
tekintélyed törpül s ha - visszapattan
a bőr, nagyot rúgtál - hasra-eshetsz
belső rend
egymagában játszik még a világ
belső rend hulláma húzd meg ereszd el
kényszer és szívtelen forráshiány
ember vagy ha másokért is törekszel
egy szolgáló akartál lenni? mondd
tartozol e annak akit kiszolgálsz
mert így rászedtek s bár nem vagy bolond
csak trükkökkel megkötözve "dilettáns"
- mind az, ki csalni lopni nem tanult
mind visszaeső "megérdemli sorsát"
eltűrte befogják az igába
hát akkor feszülj neki tépd a húrt
szakítsd el a hámot te csóri zsebrák
tesz majd róla hogy maradj csicskása
most van a most
csiga-lassú az igazi élet
ne rohanj vállald a szerelmet és élj
mert világod több a szenvedélynél
hadd fussanak előre a vének
a fájóslábú gonosz ostobák
maradj meg fiatalszívű magyarnak
élettel teli táncos fiatalnak
és kerüld a forradalmas morált
kikaparni hányszor a gesztenyét
annak aki vagyonát szerzi ekként
s csak átfesti számodra az eszményt
inkább mulass mintsem botra cseréld
a szabadságod, hogy mindig menekülj
s idegenkézre cselédként kerülj