kukkantsbeblogomba
Humorprotein
populista szavak rengetegében
romantika szép zsengéit keresgélem
oda vagyok magáért - súgja a lelkem
ó, tárt karú asszony - fogadj el engem
te vagy a szép erőforrása, szépségem
ejtsd szívem öledbe, mint kisdeded
irgalmaz egy szerelmesnek ölelj meg
neon fényektől arcod halványodik
mikor nem látlak szívem combosodik
- bennem a protein hiába feszül
ha helyetted ölembe macska ül
könnyű nyakló az élet
Kimért nyakló az élet, vicces, mindennap -
csak akkor érzed nyűgnek, ha bántod magad;
sok szenvedést vonszol kit öl a bűntudat,
üsd agyon tréfával, sosem gyötrődj sokat.
Amúgy is rideg - eme, sorsnak nevezett -,
tedd élhetővé, s akkor elviselheted;
nem kell ehhez sok pénz, csak egy boldog mosoly -
rózsás hangulat, mely tüstént elvarázsol:)
Olyan leszel, mint a lövészárokban Svejk
tök nyolc, -lőnek rád vagy sem - könnyen felejtsz;
Olyanná válsz -kivel muszáj viccelődni,
szeretni fognak s vígan fogsz megdögleni.
Egyébként a nemlét is csak egy olyan hely
ahonnan jöttünk, s ahova visszamenni kell;
Vendégek volnánk - nyakunkba akasztva lóg:
hány napra hívtak meg - utána mindenjót! :)
felvidítom létmikit
szülinapomra felvidítom létmikit
szívok is rá ötven slukk légcigit
folyj belőlem poétikus mikilé
olvadj el tőle drága Mikiné
hadd írjak mára szirupos mikilét
szülinapra kell egy kis hígiték
olykor bíz nyűgös ez a férfilét
szomjazgatom elégszer a csók-izét
de most mindjárt húzz innen mikibú
ebből nem lesz dal - csak egy rossz haiku
nekem több kell - ünnepi vecsernye
érj hát utol pazar mikiszerencse
szerelmes vok" tölts jó sok mikibort
ne hűlj ki szív csak a bagoly kuvikolt
utolértem
utolértem a villamost, az út közepén
két és fél lépéssel még el is hagytam ám
nehogy rosszul legyen akárki is követvén
irigykedve fürge lábam - intek lazán
mehet nélkülem, igénybe amúgy se venném
mindenki tud utazni, de szaladni más -
csak 70 centis lépésekkel érhetsz el eredményt
s melyik jobb a sport vagy a sétakocsizás?
nem titkolt szándékkal szaladtam, bejelentem
az a problémám, egy bukszát találtam épp
visszaadni akartam csakhogy sajna kérem
hozzátenném - jaj - futásközben elejtettem
de hozza már egy önkéntes s megállt arrébb
számolni a pénzt, el is érzékenyült közben
ökörbilincs
kecmereg az ökör két lábra is áll
mint medve ha bősz haragra dühül
karján a bilincs szerteszét szakad már
de nem veszélyes hamar visszaül
alig ül le máris van pótbilincs
lelassul a sőre hallgat napestig
s mintha gondolkoznék: mért jó ami nincs
mert arról senki nem gondoskodik ?
bárcsak ne lenne ő sem s bár erős
láncokat visel karika az orrán
magát menteni mért is lenne hős
inkább húzza az igát mogorván
mind ilyenek vagyunk hőstelen élünk
nemcsoda hogy béklyó a mi bérünk