kukkantsbeblogomba
Életmóda tyúkokkal fekszem
kakas esti kiáltása de szép
mintha azt üzenné jöhet a váltás -
befejezte - vegyem át őrhelyét
kialudt az ingyenes világítás :)!
leváltanám szívesen csakhogy én
a tyúkokkal fekszem le s vár a tévé
nem éppen reggelig s az a poén -
így válok "szép" műsorok eszközévé
figyelj hát baromfi - azt tervezem
nektek adom a régi készülékem
aztán lesz fény is meg sok pipisztár
beüzemelem reggelig kuss legyen
szórakozzatok jól fent a lécen
minálunk aludni amúgy se muszáj
lefelé hull a hó
lefelé hull a hó és felfelé száll
a kéményből tekerőzve a füst
esténként a hold somolyogva sétál
látja hogy a szerelem ágyba küld
egymást melengetve ölelgetődünk
nincs ennél jobb se édesebb tudom
telis-tele boldogsággal a szívünk
szemem nyugton reggelig lecsukom
minden annyira egyszerű - remek
finom reggeli után ha kilépek
rám köszön az égi lámpás - nevet
nincs jobb téli éjjeleknél remények
tüze ég a kandallóban csodás
nem győzhet felettünk csak az elmúlás
finom szavak tálcája
elegáns kínálótálcán a háj -
szent falatka - szép ínyencség, mosolygós
de hova viszi görbedő lakáj
léhaság várába mindent bepolcoz
finomra halkított világi zajt
mit átlagos fülvájat fel se foghat
fincsi nasit - hölgyeményeknek bizarrt -
és bőgjünk hozzá rézhangú majomdalt
voálá ... dúdol a vén vadszamár
papír tálcára pakolta szívét is
meg énekét potomság ossza szét
ossza szét hamar megmarad a tál
alászolgája . mit kíván azért-is
mondja már meg - ez a húsosfazék?
benne lenni a szektában
térdig homályban terem szerelem
emberi becsvágy,szeress műértően
ó, csakis azért őt mert kedvesen
rád tekint és nem lök el sértődötten
befogad a körbe közös lészen
a fekhely közös a nap lemenőben
egyébként nem javallt mellékesen
csak úgy beleesni bármelyik nőbe
körön kívülire nézni, na nem
tudva hogy nem ad csak elvesz tőlem
kívülről támaszt nem nyújt sehogy sem
ám ki szektába bejutott előnyben
részesül és lesz vonatjegy ingyen
a boldogság felé - új szerepkörben
fennkölt apály
fennkölt apály a lét elapad egyből
dagályos érzelmet - feledni kell
s azt remélni jobb , mint lecsúszni hegyről
persze, egy agg mindent lekicsinyel
á, csak makacsul szerelmes kedvem
ne bántsa - és ne csillapítsa karma
húzzak el telve csókkal szerelmesen
a fénylő tündérszép másvilágra
hisz ízléstelen úgy menni átall
egy másik szférába mint aki gyászol
miközben ott jobb lét vár mireánk
magasröptű vággyal illik - mi rám-vall
elreppenni - a múlt már nem gátol
merthogy - nem leszek visszatérő bumeráng