Hol vagy édes...

Hol vagy édes, hű szerelmem? Szólj ma hozzám, szólj megint!
Kéz a kézben sétatéren, kérhetem, hogy visszaints? ;
jöjj, ölelj meg, jöjj ne búj el, lám a nap is körbe néz;
víg tavasznak, ébredésnek és reménynek csókja hív.
Hol vagy édes, hű szerelmem, szólj ma hozzám, szólj megint!

Hisz tudod jól, hányszor érzem , mért merengek, gyakran itt,
Azt hiszem,látsz, mégse lépsz ki, nincs a fák közt senki nincs?
Nyugtalanság, mintha folyton, és ravasz-mód törne szét -
Képzelődőm, másfelé jársz? vagy csak éppen sejtem épp. -
Hol vagy édes, hű szerelmem? Szólj ma hozzám, szólj megint!

Drága nékem, ékszert érő, mint a lánynak,álmaid,
onnan ered képzeletem, s nem tudom,hogy hova lett-
mindig édes, bús mosolyod, még ha erről úgyse tudsz.
Jöjj tekints rám, mint a kezdő , szép kamaszlány, zöld szemű.
Hol vagy édes, hű szerelmem? szólj ma hozzám, szólj megint.

Tél ha elmegy, vánszorogva, hátra hagyja - az erdőt,
felszereljük, fel mi sokszor, rejtekünket - ugye ott?
sátor alján,bent a párnán, melybe port be, szél se hint,
lépj be kéjre és gyönyörre piros arccal- nincs idő..
Hol vagy édes, hű szerelmem? Szólj ma hozzám, szólj megint!

Visszanéztem, lent pataknál, ahol ültünk, vár a tönk
rajt pihenve, vízbe nézve, láttuk arcunk - összeért. ,
Gólya jött meg, fészket újít, hát ne feledd, nincs időnk
álmodozni, vagy henyélni, itt a tavasz , viszatért.
Hol vagy édes, hű szerelme? szólj ma hozzám, szólj megint!