Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
füstjelek a féktelenben
Mikijozsa• 2018. augusztus 31. 10:25
mint kipusztított törzs egyetlen egy
indiánja féktelenbe nézek most
s mintha látnék ott halvány füstjelet
hol a szél se borzolja a zavarost
bár itt most az ég is derül - borul
csak én vagyok ma csendes áldva békém
kihalt bennszülötteim - konokul
hallgatok akárcsak ti a föld mélyén
egyszer mindannyian ha elmegyünk
örök vadászmezőkön várjatok ránk
talán békénket ott rendbe hoznánk
féktelen lovakon versenyt rendezünk
nem lesz két kezünkben gyilkos fegyver
s vágtatunk majd féktelen szeretettel
Mikijozsa2018. szeptember 1. 11:15
@Törölt tag: @Pflugerfefi: @G.Gabi: @Csinaj: @dobosigyorgy: @Zsuzsa0302: KÖSZÖNÖM KEDVES SZAVAITOKAT
Zsuzsa03022018. szeptember 1. 08:12
Csodaszép versedhez gratulálok. Tisztelettel és szeretettel. :)
dobosigyorgy2018. szeptember 1. 06:50
Szuper!!!
Csinaj2018. augusztus 31. 17:42
Féktelen vágtázok
Jó
G.Gabi2018. augusztus 31. 11:06
"nem lesz két kezünkben gyilkos fegyver
s vágtatunk majd féktelen szeretettel”
bárcsak...
Remek vers, gratulálok!
Pflugerfefi2018. augusztus 31. 10:59
Elmúltként lehet vàgtatni a végtelen prérin.
Majd versenyt rendezünk!
Törölt tag2018. augusztus 31. 10:58
Törölt hozzászólás.