Évgyűrűk

Mikijozsa•  2017. június 2. 20:37

mint sok évgyűrű - vastagodik múltam
már nem kerget balszerencse, belefáradt;
lehullók falevélként - elszáradtan
és károgni fog utánam pár madárhang

maradnak gyökereim, szerelmek tüze
füst nélkül éghet majd tovább ki voltam,
sorsok rengetegében egy fülemüle
kísérje dallal pihenésem e vadonban.

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

Mikijozsa2017. június 5. 23:35

@Csinaj: aha, volt hát:)

Csinaj2017. június 5. 13:09

múltam széles, vastag
volt-e benne vastaps?

Mikijozsa2017. június 3. 16:45

@Zsuzsa0302: Szia. köszi szépen :)

Zsuzsa03022017. június 3. 08:51

Csodaszép!!!!! :)))

Mikijozsa2017. június 3. 06:05

@kevelin: szia, legyen szép napod :)

Mikijozsa2017. június 3. 06:04

@Molnar-Jolan: Szia, köszi :)

Mikijozsa2017. június 3. 06:04

@church73: Szia, kedves Barátom, Zoli, kösz, hogy olvastad

kevelin2017. június 3. 05:30

Szèp is,jó is,èrzèkletes,legfőbb tèma,legfőbb verse

Molnar-Jolan2017. június 2. 21:07

Szép.

church732017. június 2. 20:44

Gyönyörű sorok, már a cím is megfogott! Barátsággal: Zoli