Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
bútorozott arcok mögött
Mikijozsa• 2017. november 11. 09:47
poétika örvényében az arc
jól bútorzott alázat, politúrhab -
holnap pofonjait kendőzi - kvarc
sápadt vitrinszemű kis tükröt villant
sosem a tegnap csap arcul - a frász
mindig másnap jön - előre érzed már
jön a difi - ráncokkal kicifráz -
szépíted mégis feszül az idegszál
de itt van a tűrés hatalma is
kezd ébredni dacos szeretet óhaj
ekképp szippant fel kékes galaxis
minden csattanás után jön a sóhaj
nem fáj - nem . belenyugszol magad is
pompás lesz ez a nagy metamorfózis
Mikijozsa2017. november 12. 13:34
@Zsuzsa0302: köszönöm szépen
Zsuzsa03022017. november 12. 12:39
Remek, elgondolkodtató!
Mikijozsa2017. november 12. 10:27
@JohanAlexander: nagyon köszönöm
Mikijozsa2017. november 12. 10:24
@Pflugerfefi: mindig van így van, köszi :)
Pflugerfefi2017. november 12. 09:33
Jön a difi..... valami diferencia mindig van...
Tetszett!
JohanAlexander2017. november 12. 09:01
Miki, elgondolkodtató remek vers!
Mikijozsa2017. november 11. 17:26
@PannaWhiteSaxon: Szia, jól mondod, ez tényleg ilyen, köszi a látogatást
Mikijozsa2017. november 11. 17:26
@Csinaj: sZIA, REMÉLEM TETSZETT:)
Mikijozsa2017. november 11. 17:25
@ @Eszter37: Szia, köszönöm a látogatást :)
Törölt tag2017. november 11. 15:23
Törölt hozzászólás.
Csinaj2017. november 11. 15:12
Porszemek vagyunk csupán
Eszter372017. november 11. 11:57
"nem fáj-nem." megyek nyugodni :)
Tetszett!Szépeket!
Mikijozsa2017. november 11. 10:35
@Törölt tag: és nem kell félni csak mendegélni - előre :)
Törölt tag2017. november 11. 10:13
Törölt hozzászólás.