Bedalolt sorok

Mikijozsa•  2019. január 14. 11:48

Hova be, behovaiába tán?
Mély behovaság kongása egy bonzáj
Alá telepedett dalnok. no lám,
belsejében a dalnak - torka hosszán.

Gépezettel teljes bedalolás,
Bélcsavarosan elnyúzva, lazán szól.
Kis fán a Múzsa lett a bőrdudás;
Kontrázik, s csak akkor szeret, ha játszol.

Belül kedves sziget - irodalom;
Annyira parányi, mint egy buborék,
úszik keresztbe az óceánon.

Aj, mi lesz, ha egyszer majd úgy pattan szét,
Hogy az a sok dal szétömlik akár -
egy vulkán, s felébred az emberiség.

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

Mikijozsa2019. január 15. 10:49

@WhiteWolf: elhiszem, biztos altatót adtak be nekik, köszi szavaid

WhiteWolf2019. január 15. 10:32

"s felébred az emberiség."

én már nem hiszek benne...
Ölelésem Mikibá!

Mikijozsa2019. január 15. 10:17

@BakosErika: köszönöm szépen. Javítottam :)

Mikijozsa2019. január 15. 10:16

@Zsuzsa0302: köszönöm szépen

Mikijozsa2019. január 15. 10:16

@Zsuzsa0302: köszönöm szépen

BakosErika2019. január 15. 06:36

Remek vers Miki.
(ddalnak ) Itt javítsd.

Zsuzsa03022019. január 15. 05:33

Igaz! Nagyon jó lett!

Mikijozsa2019. január 14. 12:38

@stapi: valóban lehetnek különbségek s az ébredés is egy sokmindenre megoldást adó valami lehet ne. Vitás hogy az emberiséget nem érdekli mi művészet és mi nem inkább csak az. Hogy mj hasznos számára

stapi2019. január 14. 12:09

Kedves Barátom, ha abból indulok ki, hogy milyen különbözőek az emberek - így a költők, írók is -, akkor azt kell mondanom, hogy az ébredés semmi változást nem hozna. Vagy ha igen, akkor talán jobb lenne maradni a régiben. Mert az értékes alkotások közé bizony a szemét is belopta magát... Persze valószínű, hogy csak én vagyok ilyen "PessziMiska". :)