Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
A szépség hígítása
Mikijozsa• 2017. január 30. 18:47
Jöttem vélt jövő felé, s egyre fájt,
küllem-szépségét lével hígítják;
Szédelegtem, ha belém villantak
bús, fénymázas szemek, s csak vizslattak;
"Ki lehet ez a betévedt uncsi"?
Bárhogy álcázták - nem tud vakítni
smink alatt retek ; szívem sajgása
visszaterelt,s léptem máris hátra.
El innen, s vissza hamar a múltba;
csipás-nyílt szemek húzzatok újra
régi megszokottság kunyhójába.
Nem fogok süllyedni kultúrákba.
Maradnék még vidékies-padkán;
Nyers szavakkal fogadj mindég, drágám.
Mikijozsa2017. február 1. 06:40
@Ametisz: Igen, és ez még nem TNT, csupán pukkanó petárda :)
Ametisz2017. január 31. 22:00
Kukkantottam, itt a mostban...minden rajtad áll Miki, hogy ne legyen uncsi...lazán nyers lett...a stílusod "petárdán" ...egyedi ahogy a szavakat rakod..."robbantod" klassz! :)
Mikijozsa2017. január 30. 21:29
@Törölt tag: Igen ez a poénja, :)
Köszi a hozzászólást.
Törölt tag2017. január 30. 20:15
Törölt hozzászólás.
Mikijozsa2017. január 30. 19:54
@Eleonora: előre, igen, de a megszokás hatalma azért mégis döntő...köszi a pontos ellemzést
Eleonora2017. január 30. 19:36
Amikor húst ér a penge, ám a csont ép...előre kell lépni, nem hátra, ha folyik is a vér, majd begyógyul a seb.
Versed pedig egy nagyon csavaros remek.