Kreációk

csp01•  2020. augusztus 26. 11:26

Kozmikus kreációk 29: A kilencedik bolygó

Kozmikus kreációk 289: A kilencedik bolygó

  Legyen a Naprendszerben egy kilencedik bolygó is. 

  Dis Paternek nevezzük.

  A Naptól 5 milliárd 319 millió km az átlagos távolsága. Egy Dis Pater-év kb. 224 földi évnek felel meg. Egy Dis Pater-nap pedig 7,8 földi óra.

  A Dis Pater is gázbolygó. Kics szilárd magját folyékony anyagréteg övezi, ezt sűrű atmoszféra.

  Óriásbolygó: 63 221 km az átmérője.

  Magjában vízjég is található, kisebb mennyiségben. Légköre  77 %-ban hidrogén, 23 %-ban hélium. Színe zöldeskék.

  Egyenlítőjénél gyűrűk keringenek, de csak 10-20 km szélesek. Porból és jégből állnak. Egy holdja feldarabolódásával keletkeztek alig 830 millió esztendeje.

  A Dis Paternek 29 holdja van. Négy nagyobb és szuabályos gömb alakú: a Brahma, a Visnu, a Siva és az Indra. Az indiai mitológia isteneiről kapják nevüket-amikor az ember felfedezi a Dis Patert és környezetét. 

   Ezek adatai:

Brahma: átlagos távoldság a bolygótól 283 120 km, átmérő: 7019 km, keringési idő: 6 nap 4 óra.

Visnu: átlagos távolság a bolygótól: 11 030 km, átmérő: 1041 km, keringési idő: 1 map 2 óra

Siva: átlagos távolság a bolygótól: 542 080 km, átmérő: 1022 km, keringési idő: 2 nap 9 óra

Indra: átlagos távolság a bolygótól: 619 129 km, átmérő: 969 km, keringési idő: 6 nap 1 óra

  A Brahma több mint 7 ezer km-ével a Naprendszer legnagyobb holdja. Telis-tele van  hegyekkel, völgyekkel, kráterekkel. A kráterek peremét sok helyütt szárazjég borítja. A hegyek elérhetik a 10 000 métert is. A rekorder a Tantalosz-hegy: 12 414 méter a magassága. A Brahma déli félgömbjén van, az egyenlítőtől mintegy 210 km-re.

 Régen geológiailag aktív volt. Mára vulkánjai kialudtak.

  A Visnunak és a sivának légköre van, sűrű metánréteg, kisebb mértékben nitrogént is tartalmaz. A Visnu csaknem fele vízjég, a mélyben kevés folyékony vízzel. Felszínük lapos és sima, kevés dűnével. Ezek pár tucat méter magasak, 2-3 km hosszúak, egymástól 20-25 km-re. A szelek formálják, erodálják őket.

  Az Indra olyan mint a Hold. Légkör nélküli, geológiailag is teljesen passzív. Kietlen, dermedt, néma, mozdulatlan táj. Mindenfelé kavicsok és por.

  A kisebb holdak száma huszonöt. Ezek a Kuiper-övből befogott aszteroidák. Távolabb vannak a bolygótól, 500 ezer-1 millió km-re. 50-60 km az átlagos átmérőjük. Szabálytalan alakúak.

  Említést érdemel közülük a Varuna. Ez a legmegtermettebb a kis holdak közül: 256 km.  Jellemzőek rá a hosszú és mély barázdák. Egyikük az égitest egyik végétől majdnem a másikig húzódik, igaz, mélysége csupán 80 méter. 

  A Dis Patert 2036. április 19-én fedezik fel. Egy finn csillagász, Paavo N. pillantja meg. Felfedezése óriási szenzáció. Még abban az évben felfedezik nagy holdjait és több kisebbet is. 2042-ben űrszondát küldenek hozzá, az Artemisz-űrszondát. A NASA és az ESA közös programja. Ez 2050-ben ide is ér.  Hetekig vizsgálja a bolygót. Majd felkeresi a holdakat is. Összesen 12 ezer felvételt készít róluk. A Sivát 1600 km-re közelíti meg. A 20 addig felfedezetlen kisebb hold felfedez 13-at. (A többi hetet csak a század végén más űrszondák.)

  2181-ben űrhajó is eljut a Dis Paterhez. Leszáll a Visnura, az asztronauták-négyen vannak-megvizsgálják a jegét és alatta a vizet, ám életet nem találnak.

csp01•  2020. augusztus 26. 11:13

Kozmikus kreációk 28: A Neptunusz köré 2

Kozmikus kreációk 28: A Neptunusz köré 2

  A Neptunusz bolygó kigondolt kisebb holdját Medúzának nevezik.

  Méretei: 49X34X8 km.

  Változatos a felszíne: rengeteg apró hegy, völgy, kráter, domb díszíti. Hegyei 4-500 méter magasak, völgyei 1-2 km mélyek. Legnagyobb hegye a Hébe-hegy, 613 méter. Legmélyebb völgye az Arion, 3,6 km km mély, átmérője 426  méter.

  Egyik oldalát barna por borítja, másik oldala puszta, kopár.

  A Neptunusz kitalált nagyobb holdjához hasonlóan a Medúza is a Kuiper-övből érkezett a Neptunusz köré. Nem régen, 438 millió éve.

  A Neptunusztól 2 millió 181 ezer 15 km választja el, egy fordulatot 81,2 földi nap alatt tesz meg körülötte. Excentricitása 0, tehát körpályán kering.

  A Medúzát a Voyager-2 fedezi fel. 140 km-re repül el mellette, több képet készít hegyeiről-völgyeiről.

csp01•  2020. augusztus 26. 11:05

Kozmikus kreációk 27: A Neptunusz köré 1

Kozmikus kreációk 27: A Neptunusz köré 1

  A Neptunusznak a Tritonon kívül van legalább még egy nagyobb holdja. Név szerint a Télemakhosz.

  A Télemakhosz alig kisebb a Tritonnál, 1966 km. Ugyanúgy gömb az alakja.  A Kuiper-övben keletkezett mintegy 4,5 milliárd éve, 3,2 milliárd éve Neptunusz-hold.

  Van légköre, metánból, nitrogénből és szén-monoxidból. Vékony, de van.

  A talajt fagyott metán fedi. Helyenként 8-9 km vastagon. Itt-ott alacsony hegyek láthatóak. 

  Felszíni hőmérséklete -230 fok.

  Az Neptunusztól 289 ezer km-re van, keringési ideje 8,42 nap. Kötött keringésű. 

  A Télemakhoszt William Lassel látja elsőnek 1850. december 23-án. Tőle származik a neve is.

  A XX. század elején feltételezték, hogy folyékony halmazállapotú óceán lehet a belsejében. Azonban a Voyager-2 kutatási eredményei ezt kizárták.

csp01•  2020. augusztus 26. 10:58

Kozmikus kreációk 26: A z Uránusz köré 2

Kozmikus kreációk 2: Az Uránusz köré 2

  Legyen az Uránusznak is egy kitalált apró holdja: a Minosz. Egy egykori kisbolygó. A Kuiper-övből ered. Kb. 2 milliárd 330 millió éve Uránusz-hold. 

  Nagyon kicsi: 23 km az átmérője. Sivár kődarab, kevés felszíni alakzattal. A bolygótól messze, 3 millió 228 ezer km-re. 101 nap kell, hogy megkerülje, ellipszispályán.

  Csak a Voyager-2 bukkan rá, amikor felkeresi az Uránuszt.

csp01•  2020. augusztus 26. 10:53

Kozmikus kreációk 25: Az Uránusz köré 1

Kozmikus krációk 25: Az Uránusz köré 1

  Az Uránusz öt nagy holdja mellé tegyünk hozzá egy hatodikat. Nevezzük ezt Pénelopénak. 

  A Pénelopé 2308 km-ével a legnagyobb Uránusz-hold. 388 178 km-re van a bolygótól, keringési ideje 12,3 nap, 12 nap  8 óra. Ugyanennyi tengelyforgási ideje is, esetleg pár perccel kevesebb.

  Sűrűsége nem nagy, 25 %-a vízjég, máshol hosszú és mély árkok, völgyek láthatók.  Ezek elérik a 200-250 km-t is, mélységük 100-150 kilométer.

  Nagyon vékony, 20-30 km-es légkörrel rendelkezik. Légköre metánból áll. Gyönge szelewk fújnak a felszínén, formálják a domborzatot. A pólusokon szárazjég van. 

  William Herschel pillantja meg 1790. február 20-án. 

  Az űrszondák ottjártukkor a felszín 92 %-át feltérképezik. Atmoszféráját is felderítik.

  2150-ben egy kutatószerkezet leszáll rá, megvizsgálja a vízjegét, de nem talál a vízben folyékony vízet, sem életnyomokat.