Kreációk

Kozmikus kreációk 39: A Kopernikusz

 Egy Kopernikuszról elnevezett űrszonda, amely eljut a Plútó törpebolygóra.

  A Keplerhez hasonlóan ez is az ESÁ-é.

  Hosszas előkészületek után 2039. október 16-án indíttatik el. Korábban pénzügyi okokból ezt többször is elhalasztják. Kilenc év alatt érkezik a Plútóhoz. 2048. szeptember 28-án a leszállóegység sikeresen földet ér itt. Kutatja az atmoszférát, a talajt, ezalatt 2700 métert meg is tesz a felszínen.  Az itteni viszonyokat négy hónapig bírja, 2049. január 27-ig. 

  A hordozóegység először Plútó körüli pályára áll, napokon át fényképezi.Ezután eltáviolodik tőle, vizsgálja a Charont és a kisebb holdakat. Különösen a Hydráról tudunk meg sok újat.

  Végül a Kuiper-övbe távozik, ahol még évekig működik. Felfedez és feltérképez 38 aszteroidát. Köztük a 633 km-es Argoszt. 2053-ban szakad meg velke a kapcsolat.

Kozmikus kreációk 38: A Kentaur-küldetés

Az ember képessé válik csilagközi utazásra.

Az első ilyen úticél a Proxima Centauri csilag, lévén, hogy ez van a Naprendszerhez a legközelebb. Az odautazás a Kentaur-küldetés.

  A kentaur űrhajó fedélzetén nyolc asztrionautával 2313. jauár 2-án startol el. Nem a Földről, hanem egy Hold-bázisról. Az űrhajósok előtte pár héttel érkeznmek a Holdra. 

 Nyolcan vannak, négy nő és négy férfi, a világ különböző országaiból összeválogatva.

  5 év 4 hónap után 2337. május 3-án érik el az Alfa Centauri csillagokat. Napokjig keringenek a Proxima Centauri körül, pályára állítanak körülötte egy műbolygót. Többször tesznek űrsétát is. 

  Majd eljutnak az Alfa Centauri A-hoz és az Alfa CXentauri B-hez is. Ezeknél is napokat töltenek el. Ezek is kapnak egy-egy műbolygót. Megtekintik onnan a csillagokat, a Napot is.  Rengeteg fotó is készül. 

  Mindhárom csillagot alaposan megvizsgálják, amennyire lehet meg is közelítik. Felderítik az Alfa Centauri  B bolygóját is. 

  2337. június 18-án indulnak vissza és 2321. november 18-án landolnak a Földön, az Indiai-óceánon. Mind a nyolcan, épségben.

Kozmikus kreációk 38: Az Apollo-18

  1969 és 1972 között hat sikeres Holdra-szállás során 12 ember járt a Holdon. Gondoljuk ki a hetediket.

   Ez az Apollo-18.

  Tagjsi: George P. parancsnok, John F. hoildkomppilóta és Alfred M.

  1973. augusztus 1-én indulnak és augusztus 5-én szállnak le a Holdra, George P. és John F.  és Alfred M is. Nem kevesebb mint hat napot (144 órát 22 percet) töltenek itt el. Egy káter mellé ereszkednek le. Ezt fel is keresik, lemásznak a belsejébe. Használják a holdjárót. 44 km-t mennek vele. Elmennek egy közelebbi hegyhez is, felkapaszkodnak rá. 

  Műszereket állítanak fel és üzemelnek be, a holdkomptól több ezer méterre is. Rengeteg fényképet is készítenek. 

  Nixon elnök rádión köszönti őket, amikor még a Holdon vannak.

  Augusztus 11-én felszállnak az addig önműködően keringő anyahajóhoz. Három nappal később földet érnek a Csendes-óceánon.

Kozmikus kreációk 36: A kepler-űrszonda

 A kepler-űrszonda célpontja a Neptunusz Triton nevű holdja.

 Felbocsáttatik az ESA által 2030. július 3-án. Eléri a Neptunuszt 2041 augustusában. Leszállóegysége landol a Tritonon 2041. augusztus 30-án. Kissé északra az egyenlítőtől.

  Megismerjük általa a hold légkörét, felszínét. Számos képet is továbbít róla. Augusztus 30-ától szeptember 29-ig működik. Eközben kb. 2 km-t meg is tesz a Tritonon. A küldetés teljes sikerrel jár. 

  Az a szerkezet, ami idáig hozrta, körülrepüli a Tritont, felvételeket készít róla. Megismerjük a domborzatát 100 %-ban. Azután elrepül más holdakhoz. Ezeket is kivizsgálja. Felfedez két új holdat. Az egyik 11,4 millió km.re a Neptunusztól egy 1045 km.es kődarab, a másik alig 2,6 km, 16 és fél millió km-re.

  Végül eltávolodik a Neptunusztól és a Haumea törpebolygó felé veszi az irányt. 2048 októberében eléri. Két napig tanulmányozza, holdjait is. Két nap után elhallgat, megszakad vele a kapcsolat. Azóta ott kering mint műhold.

Kozmikus kreációk 35: A Viking-3

 Képzeljük el, hogy 1975-ben nem kettő, hanem három Viking szonda indul a Vörös Bolygó felderítésére. 

  A harmadik a Viking-3 1975. szeptember 30-án startol és közel egy esztendő után 1976. szeptember 15-én ér földet a Marson. Több ezer km-re a másik két Vikingtől. 

  Rengeteg új információval szolgál a talajról, a légkörről. Megállapítja, hogy a leszállási helyén valaha tenger hullámzott. A talajban vízjeget talál. A légkörben metánt. Erről már akkor feltételezik, hogy élőlények anyagcseréjéből származik.

  Ez működik a legtovább: 1988. december 20-án több mint 12 év után áll le.