Mikor az Isten.....

kozmazsu•  2015. április 14. 12:58

Mikor szédülten bolyongtam s vakon,

mikor már hittem, hogy mindenki elhagyott,

Isten kivárt, míg csüggedésembe halkulok.


Megmutatta magát, és hogy ki vagyok,

eltűnt az én, idő, és hogy hol vagyok,

némasággá vált valómban engem nem hagyott.


Mikor már némán, porba-rogyva vágytam,

akkor, de csak akkor,

fénykoszorújába engem felkarolt.

Ady: Az Úr érkezése verse nyomán.....

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

kozmazsu2015. április 14. 21:27

Én nem vagyok ateista, hívő ember vagyok, és tudom, miről beszélsz. Ez egy Ady parafrázis akart volna lenni. Köszi a megtisztelő látogatásod. Szeretettel: Zsuzsa

Mikijozsa2015. április 14. 21:11

Az isten bennetek van, mondta Jézus. Lám az ateisták is keresik az isteni részecskét és meg is találták, a pajzsmirigyben találhartó. MIndvégig velünk van. Nem kell hogy megtaláljon :)

kozmazsu2015. április 14. 20:23

Kösssszskary!

skary2015. április 14. 19:59

:)

kozmazsu2015. április 14. 19:22

Valahogy úgy.....köszönöm, hogy megtiszteltél látogatásoddal! Szeretettel: Zsuzsa

Ametisz2015. április 14. 19:19

A lélek sétányán utaztatott!

kozmazsu2015. április 14. 14:01

Köszönöm Lelkem! Örülök. Szeretettel ölellek: Zsuzsa

petruchio2015. április 14. 13:26

Zsú...ez méltó Ady-hoz......:)