kozmazsu blogja
Verskozmazsu• 2015. április 14. 12:58
Mikor az Isten.....
Mikor szédülten bolyongtam s vakon,
Megmutatta magát, és hogy ki vagyok,eltűnt az én, idő, és hogy hol vagyok,némasággá vált valómban engem nem hagyott.
Mikor már némán, porba-rogyva vágytam,akkor, de csak akkor,fénykoszorújába engem felkarolt.
Ady: Az Úr érkezése verse nyomán.....
kozmazsu• 2014. szeptember 25. 07:39
Szilánkok így kora reggel
Nem sürgetem a jelent, sem jövőt,
hagyom érni a dolgokat.
Nem sürgetem az időt,
ha restség fojtogat,
hagyom érleljen magokat.
Nem bánt, ha közönyösnek
néznek mások,
mert nem látható a gondolat,
én csak várok, kivárok,
hagyom érni önmagam.
S amíg, a nagy forgatagban állok,
és csak nézem a "nagyokat",
az egyhelyben tapodó csendemben
én érlelem a magokat.
Eközben lelkemben gyúlnak csillagok,
csóvájukba a türelem simul,
bár már cikáznak is tova,
de nem nyomtalanul.
És én csendembe burkolózva
konokul, megátalkodottan,
vigyázón érlelem a magokat,
hogy szárbaszökkenve
láthassam, féltve őrzött önmagam.