kosa blogja

Személyes
kosa•  2022. augusztus 6. 22:33

Tente-tente kisbaba

Meghajlott a csend, mint görbe hátú
vénasszony, aki ölében csecsemőt
ringat: tente-tente kisbaba. Látod,
eljött már az éjszaka. Fellapoznék
egy könyvet, de fáradt vagyok
és beteg. Megkérem a csillagokat,
hogy meséljenek neked.
Tavaszról. Hóvirágról. Majd ha
nagy leszel, kimegyünk a rétre.

Tente-tente kisbaba.
Kormos lett az éjszaka.
Lefeküdnék. Nincs hova.

kosa•  2022. augusztus 5. 23:26

Liliomillat száll

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy szép kert, élt benne egy liliom és vele egy lepke. Örvendeztek a fénynek, s persze nekem. Kergettem a lepkét, de nem szúrtam tűre, a liliom nézte, bólintott fejével. Nem tudom ki volt boldogabb, én vagy ők ketten.
Aztán egy szép napon nyoma veszett a kertnek, most liliomillat száll, és vele egy lepke…


kosa•  2022. június 3. 23:54

felfedés

farkasszemet néz velem
a holdtalan éjjel
ma sem csináltam semmit
viszont azt ügyesen
körbejártam magamat
apró részletekben
újra felfedeztem azt
ami régen hever
bennem csak nem akartam
tudomásul venni
hogy jusson másnapra is
egy kis adrenalin-
szint háromszor az egyben
oltári nagy kincsek
várnak a felütésre

kosa•  2022. május 28. 16:04

Székely mese felnötteknek. A tanító és a kutya


Egyszer vót, hol es vót, ahol csak a madár meg egy csonttá aszalódott kutya jár, s hébe-hóba egy-egy tanító.Na, mondom -ne húzza fel magát -vót egyszer egy navétázó tanító. Minden nap fölkőt időben, nehogy má csúfot űzzön a Napból. Még igenis korán kőt, met szerette komótosan meginni a kávéját.De annak es meghagyá a felit, me há ugye spórolni kell, bé kell osztani azt es, ami nincsen. Jó lesz az a nekezol a délutáni szundikálás után es -morfondírozott magában -, hogy éberen tartsa, míg kijavítsa azt a sok ákombákomot, amiket a nebulók hordtak essze a délelőtt.
No, elindult a tanító, s közben arra gondolt, hogy mivel es fogja agyon csapkodni az időt aznap, lévén hogy béütött az influenzajárvány, s vaj csak három tanuló lesz, ha lesz. Volt ideje törni az eszit, met elindult reggel hatkor, megérkezett úgy nyóc tájékán, s az út mindessze tizenöt kilométer lehetett. De má megszokta eztet a lötyögést, sőt mi több, meg es szerette.
A buszot -legtöbbször - el es kerülte Jolánka néni, biciklivel. Vitte a friss házi tét, hogy leadja a központba.A tanító es megtehette vóna eztet a kirándulást hajnalosan, nyugudt lelkiismerettel és vajmi kocogással, de ő úgy gondolá, ha má kifizeté az útiköltséget, inkább ül veszteg a helyén és meditál, például az arrára ereszkedő esőcseppről.Na, most má a nyájas olvasó felállíthat(ná) a kérdést, hogy aszongya:
. - Miért ázott a tanító, ha a buszban ült?
- Há me likas vót a busz teteje - válaszolhatná a tanító, de ő csak kérdéseket szeret fötenni.
Mondanom se kell, hogy Jolánka néni hamarébb hazaért, hogy enni adjon a jószágnak, mint ahogy a tanító megérkezett vóna a skólába. Megérkezett vóna, de támadt egy kis rövidzárlat a forgatókönyvben.
Történt valamikor, hogy miközben gyanútlanul sétálgatott egyszál magában, a holdfényes kora-reggel bűvöletében, a kukoricáson keresztül -amit a helyiek vágtak hogy eltérjen rajt' egy traktor s bár egy tanító -egyszer csak, honnan-honnan nem, előugrott egy fekete torzonborz kutya. Álltak mind a ketten, hat lábon. Aztán a kutya megbátorodott, mutogatni kezdte a fogsorát, és elkezdett közeledni. Szegény tanítónak majdnem torkán akadt a falat, merthogy útközben szokott tízóraizni. Ennek a végtelennek tűnő, néhány pillanatba zsugorított csendéletnek János bá vetett véget, aki éppen akkor jött ki az udvarból, hogy a ház elejit elseperje.
- Ne ijedjen má úgy meg -mondta az öreg a tanítónak -, hisz ez csak a csősz kutyája. Nincs mit enni adjon, oszt szabadjára ereszti, háha szerez vajmi bétennivalót. Igyekezzen, met má az osztály az eperfa tetejin van, oszt hogy szedi le őköt onnan?
- Jól van na, megyek -mondta a tanító -, csak szedjem össze a dolgaimat és magamat.

kosa•  2022. május 26. 22:29

önvigasz

alkut kötök gondolataimmal,
mint kofa a piacon.
még nem tettem meg azt,
ami rég idejét múlta:
nem nőttem fel a világhoz,
állandóan kihány magából,
konzerv állapotban
tartósítja testem, lelkem éber.
a mozgató rugó (el)foglalt.
bár tudhatnám magaménak!
lehetne másképp,
ki tudja hol a határ?

kiteljesedek és visszaolvadok
önmagamba

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom