kosa blogja

Gyerekeknek
kosa•  2022. szeptember 24. 21:47

Ki a ludas?

Varjú károg
fenn a fán,
fenn a fán.
Hová tűntél
te szép nyár,
te szép nyár?
Hűvösek az
éjszakák,
éjszakák,
de a nappal
se barát,
se barát.

Nincsen jó szó
elfogyott, elfogyott.
Ki a ludas?
Nem tudom,
nem tudom.

kosa•  2022. augusztus 8. 23:10

Ki mesél a csillagoknak?

Mama mondd
honnan bújnak elő a csillagok,
s mitől világítanak olyan szépen?
A Hold mintha lámpás volna,
amit a tündérek ragasztottak az égre.

Mama mondd
a csillagok miért feküsznek le reggel?
S hová tűnik el a Hold?
Lehet, összebeszéltek a Nappal,
hogy ő őrködjön helyette?

S van-e a csillagoknak ágyuk,
ahová lefeküdjenek,
macis paplankájuk, hogy
ne prüszköljenek?

Mama mondd
ki takarja be őket?
ki mond mesét nékik?
Lehet, hogy a Hold
meséli el Hamupipőkét?

kosa•  2022. július 17. 22:09

Nem is tudom, szeretnék-e felnőtt lenni?

Nem is tudom,
szeretnék-e felnőtt lenni?
Túl uncsi ez a világ.
Apa kamatlábakról mesél,
azt mondja anyunak,
jó ha több lábon áll az ember.

Nekem is szokott sok lábam lenni,
de csak álmomban. Repülök
ég és föld között, megverekszem a sárkánnyal.
Legtöbbször én győzök, na jó
van amikor ő szúr lándzsavégre,
(olyankor gyorsan felébredek)
ahogy anyukám mondja:
újra kiszúrtak velem a pályázaton,
pedig időben beküldtem.
Velem a tornateremben Bence szúr ki,
elakaszt minden órán.
A tanár bácsi azt hiszi,
hogy én voltam aki kezdte.
Hiába mondom neki,
hogy tanár bácsi, tanár bácsi
az úgy volt… meg se hallgat.

Nem is tudom,
szeretnék-e felnőtt lenni?
Túl uncsi ez a világ.
Ha tesóm volna,
minden nap jól megtépném a haját.

kosa•  2022. július 15. 22:53

Villám hátán

Dörög az ég,

levél reszket

zizegve.

Villám hátán

szél szaladgál

fütyülve.

Sárga rigó

megszeppenve

énekel:

Fussál messze

sötét felhő,

el innen!


kosa•  2022. július 7. 17:44

A körbejáró szerelmes levél

Nagyon szeretem Ágotát,
már az óvodában is szép volt.

Minden szünetben kerget,
azt hiszem, hogy a feleségem lesz.

Ma írtam neki egy szerelmes levelet,
csak a nevemet írtam le egy papírra,
és rajzoltam melléje egy nagy,
piros szívet.
Aztán szégyelltem odaadni,
de Zsolti kikapta a kezemből
és gyorsan letette Ágota padjára.

Ágota rám nézett, kinyújtotta a nyelvét,
aztán odament a tanító nénihez
és a kezébe nyomta az én
szerelmes levelemet.
Inkább tépte volna össze!
Most a tanító néni azt hiszi,
hogy őbelé vagyok szerelmes.

Tudod mit?
Én sohasem nősülök meg!