konvencios blogja

Ugyanazt csinálnám, mint amikor
az egriek a falon, sikoltva
és szánalommal szórták a gyilkos
követ, hegyes nyilat, azokra,
akik életükre törtek...

Megmagyarázhatatlan

Miért volt fontos ily rosszmájú
ostromlóknak kiölni a magyart?
Saját magukat sem szánva, ágyú
és kard segítségével harcoltak.

Ily viharban hősként védekeztek.
Meg tudnám ezt  én is tenni? Ó, mondd
emberi alantasság kegyetlenségek
mikor érnek véget, ha ellenállunk,

Vagy hagyjuk magunkat lekaszabolni?

Mikor jobb a kiállás azok ellen
akik vérrel mocskolják be kezüket?
Sok esetben Jézus szerint - igen,
hogy áld ellenségeid, nyakad tegyed,

A tönkre, hadd fejezzen le, vagy
egyszerűen agyonlőjön, Micsoda?
kit érdekelne, vélőjéig hazug és
gonosz világbíróság szemet hunyna!

Hát nem kizárt, hogy valami túl
idealizált, álbéke -, alakoskodás
okokat keres, Amúgy mit csodálkozunk?
letépnék körmeink, s meg van a megoldás.

Papír gombóc lesz e versem,
Parittyából kilőni jer indián
piros ceruzával szerzem,
pókhasán hájas a kalcium hiány.

Bérescsepp nem adja le meszét,
Betört köröm kaparja a sziklát.
Béna mellékpajzsmirigy se véd,
bizony a kávé kimarta vállkulcsát.

Túladagolva, vesekő masszív
Testmozgás a jelszó, kukába landol,
titkos volt, mért is vagyok passzív?
Tünete -, fénytelen hajad libatoll.

Reggelek útjai kopnak itt idővel,
éltet gyalul béketűrés távaránya.
Ne siess. Tartsd a lépést mindenkivel.
Még letaposod sarkát nem akarva.

Így tökéletes, ha nem rúgsz belé.
ne jobbítsa senki, többet árt neki.
Mert kenyerét hálátlan ki enné?
Gyomrában járok, vajon ezt  szereti.

Elképzelni másként, szédülés fog el,
kevés vagyok egy kapanyomot hagyni.
Jó embert számolatlan adott, emelt fel,
reggelek útjain velük kell haladni.

Kelj föl évszázad fogja öltsd fel bátorságod
bensőleg mosdjál, uborkalében.
Fohászkodj ne hagyd ki ezt az apróságot
Nincsen szívünkben semmi kétség:
a merészség tiszta erő, fél egészség.

Mint az Ő gyermekét szeret saját Isten.
Másét imádni felesleges(Lukács evangélium 4.4)
Akinek kedveltje vagy, engedd, az segítsen.
Evésben etessen, játszásban örvendeztessen.
Fogadd el mértéket, ne kérj többet szükségednél.
Betegség nem létezik, isten ilyent nem erőltet ránk.


Hogyha a túlbuzgóság megizzaszt, ne hagyd
magad kétségbe esni, megrekedni egy templomi
padon, menj belső szobádba, titkon könyörögj.
Ne váltsd aprópénzre isteni elhívatásod.
Nem ember, isten a te parancsolód...stb.

Megint halottak napja, könnyek
szöknek a szemembe. Örök gyászban,
Ó anyám, szívem panasza zeng.
Itt állok egyedül -, anyátlan.

Keserűen, vénen, de legalább
tudom, nincs már sok hátra, nyújtsd ki
kezed, fogadj, mint kisfiát
az árva madár. szeretnék futni.

Szaladni feléd, megint a gyász
órája -, egy kökény fa alatt.
Gonosz idő ne játssz velem, száz
gyertya lángja, gyászos pillanat.