Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Itt vagyok!
kodrane• 2015. július 21. 19:04
Évszázadok jöttek-mentek,Formát adtak a köveknek,
Kövek hátán erdők nőtek,
Apró magok érlelődtek
A magok közt már ott éltem,
Formálódtam, érlelődtem,
Tűz égetett, tenger mosott,
Zúgó vihar csiszolgatott.
Tűzben égtem, jégbe fagytam,
De valahogy megmaradtam,
S az életnek szépet adtam,
Tűzben formált tiszta lelkem,
Vihar-edzett erős testem,
Tovább adom, tovább viszem,
S örökké tart az életem!
S ha évszázadok jönnek mennek,
Formát adnak a köveknek,
Én itt leszek, én itt vagyok,
Mindig köztetek maradok!
Mikijozsa2015. augusztus 16. 18:46
Nagyon jó
Grigo_Zoltan2015. augusztus 16. 18:44
Húha....ez nagyon-nagyon szép!
Gratulálok. Zoltán
evacsoki2015. augusztus 16. 18:40
Nagyon teszik.
Üdvözlet
Éva
Törölt tag2015. augusztus 4. 01:00
Törölt hozzászólás.
BakosErika2015. július 22. 20:43
Szép versed szeretettel olvastam, Erzsike!
Ametisz2015. július 22. 14:29
Igen, a magokból, melyeket elvetettek bennünk a szüleink....majd az élet, formálódtunk, míg élünk tanulunk és tovább adjuk a bennünk elvetett "magokat"....értékrendünk kincseit..
Szép vers lett Erzsike!
kodrane2015. július 22. 09:47
Köszönöm, javítottam!
dr.vegha2015. július 21. 19:31
Kedves Erzsi néni!
Jöttem, ahogy ígértem, és szerintem ennek a versnek a főoldalon van a helye. Egyébként a mag, mint hasonlat Nálad is megjelent...
Pár javítást javasolnék:
Első versszak első és második sora egy sorként lett írva.
Második versszak, második sor, érlelődtem, "érlrlődtem" helyett.
Attila és egy képzeletbeli szív :)