Kertész László Hajdúsági Irodalmi Kör

furjanos•  2010. június 23. 11:30

Meghívó - Barabás Zoltán költészete...

 A Hajdúböszörményi Kertész László Városi Könyvtár
és
a Kertész László Hajdúsági Irodalmi Kör

 

„Barabás Zoltán költészete és a partiumi irodalmi élet”

című estjére

szeretettel meghívja Önt és ismerőseit

2010. június 26-án (szombaton) 17 órára

a Kertész László Városi Könyvtárba

Köszöntőt mond:

Andorkó Mária - könyvtárvezető

 

A rendezvényt megnyitja:

Papp Für János - költő,

a Kertész László Hajdúsági Irodalmi Kör elnöke

 

Az est levezetője:

Székelyhidi Ágoston - író, esztéta

 

Barabás Zoltán verseit előadja:

Török Péter

Közreműködik:

Balda Noémi

fuvolán

 

Harsányi Lászlóné

zongorán

***

Barabás Zoltán életrajza


Nagyváradon született 1953-ban. Költő, újságíró, szerkesztő.

1981-től dolgozik a sajtóban, az Előre, a Romániai Magyar Szó és az Erdélyi Napló munkatársa.

Jelenleg a Partiumi Magyar Művelődési Céh igazgatója és a Partiumi Írótábor elnöke.

Eddig megjelent verseskötetei:

- Ulysses gúnyájában (1997),
- Valaki állt a szélben (1998),
- Hűvös holdfényben (2000),
- Balkáni szürkület (2002),
- Pótszavak nélkül
– egybegyűjtött versek – (2003),
- Homályhatáron (2004),
- Kútbanézők (2006)

 

Barabás Zoltán – mint képalkotásai is igazolják – sötéten látó költő. Ez a pesszimista szemlélet egész eddigi költészetén végighúzódik. De szavait nem lehet összetéveszteni senki máséval, egyéni minden költői megnyilatkozása. Megtalálta önmaga művészi kifejezését, és méltán foglalja el helyét az új költészetben – írta róla 2003-ban méltatója, F. Diósszilágyi Ibolya.

furjanos•  2010. január 21. 10:33

apokrif Nagyváradon

apokrif Nagyváradon

apokrif (az út) című kötetemnek második bemutatójára,

szeretettel várunk minden érdeklődőt!

Helyszín: Nagyvárad, Lórántfy Zsuzsanna

Művelődési Központ


Időpont: 2010. február 26. péntek, 18:00 óra

A verseket felolvassa: Török Péter

A kötetet bemutatja: Dr. Ködöböcz Gábor és Székelyhidi Ágoston

furjanos•  2009. december 30. 18:55

Csiha László: Apokrif (az út) - Ajánló

Csiha László: Papp Für János - Apokrif (az út)
Ajánló

Papp Für János harmadik kötete „apokrif” az előzőhöz hasonlóan ( Metszetek ), rövid versekből áll.

            Az „apokrif” szónak köznyelvi és elterjedt jelentése: a tételes vallások által el nem ismert, a kánonba nem belefoglalt irat.

Azonban a verseskötet címadásának megértéséhez jobb, ha a kifejezés eredeti görög értelmét vesszük alapul. Az Apokrif könyvek elnevezése egyébként ez: rejtelmes könyvek, vagyis csak a beavatottak számára való könyvek. ( Fekete Péter: A Biblia útja keletkezésétől a ma emberéig )

A beavatott szó túl ünnepélyes, mondjuk inkább azt, hogy ez a gyűjtemény az átlagosnál nagyobb értelmi és érzelmi azonosulást vár el az olvasótól.

Azonosulást formai vonatkozásban, és azonosulást a versek üzenetének értelmezésében.

Poétikailag figyelemre méltó, hogy a szerző követi a költészetnek azt a vonalát, amelyet Mallarmé kezdeményezett, de főként Apollinaire alkalmazott, utána sokan; hogy nincs a versekben központozás és nagybetű. Az értő olvasó nem szorul a pontok, felkiáltójelek mankójára, ha beleéli magát a versbe, tudja, hol van a mondatnak vége, hol kezdődik az új közlés.

A helyesírási kötöttségek elvetése mellett a gondolatiságot szolgálja a szabad verses forma is. Mondatok és szólamok alkotják a sorokat, s adják az alkotások belső ritmusát, csak a kulcsszók rímelnek.

A kötet minden darabjának „apokrif” a címe, de zárójelben egy mellék cím teszi teljesebbé az egyes alkotások mondanivalóját. A figyelmes olvasó észreveszi, hogy ezek az útbaigazítások felelnek egymásnak ( sehol – valahol ).

Papp Für János előző kötetei is mutatták, hogy a szerző filozófus költő. Ezen azt értem, hogy az emberi lét, a gondolkodás, az érzelemvilág legáltalánosabb kérdései foglalkoztatják, azok, amelyek eszmélkedő pillanatainkban vagy fenyegetett élethelyzeteinkben mindannyiunkat elgondolkodtatnak, felkavarnak.

A könyvben központi helyet foglal el a halállal való szembenézés. A kezdet című apokrifban  így ír:

„azonnal kevesebb

az életünk hogy megszületünk

fogyó élet és növő halál vagyunk

ellenünkre dolgozik a holnap

s magunkból csak tegnapot hagyunk”

A vers megállapítása kísértetiesen egybe esik a nagy egzisztencialista filozófus Heidegger megfogalmazásával: „Már akkor kezdünk el meghalni, amikor megszülettünk”

Bár a halál tényét neki is és minden embernek el kell fogadnia, azonban még mindig nyitva van a kérdés, amíg a semmiből a semmibe megyünk, amíg élünk mi a dolgunk. A költő szerint az élet állandóan tartó küzdelem, s ennek a harcnak a részese a lírai alany is.

„nemcsak pislákolok

hanem lángolok

de mindig ugyanaz

a végső üzenet

ha meghalok hiába születek”

Az élet és halál nagy paradoxonát fejezi ki a zárlat, amelyre rámutatott Camus is a Sziszüphosz mítosza című munkájában. A küzdelemben az embernek teljes egyéniségével kell részt vennie:

„az élet vívja harcát…

most én adom az arcát”

            Az egyes szám első személy kiemeli az egyéniség fontosságát, s utal arra, hogy fel kell építeni másoktól különböző önmagát. Ez azonban nehéz munka, mert egy szinte megismerhetetlen világban élünk.

„minden vaksötétben tapogatózik

és annak látjuk aminek látszik”

            A pleonazmus arra utal, hogy csak azt látjuk, ami látszik, látszatvilágban élünk, ami a valóságot, a lényeget a látszat álarcába burkolózott „vaksötét” rejti el.

            A jó irányt nem ismerjük meg, s választásainkban emiatt bizonytalanok vagyunk. Ebből következik a szorongás, mert nem tudhatja az ember, mit tett jól, mit pedig rosszul. Az etikus egyén tart rossz döntéseinek megmásíthatatlan következményeitől:

„és végleg itt maradok

de ha rosszul döntöttem

hogy lehetnék inkább ott

ha már itt vagyok”

            Megjelenik alkotásában a magányosság, a világba vetettség érzése. Társtalan:

„ki mondja meg

merre menjek”

            Keres valami biztos fogódzót:

„könyörgök valahol valakihez

adjon egy kevéske értést”

            Hívő ember a valakihez való könyörgést úgy fordítja le: istenkeresés. Sok költőnél a valaki határozatlan névmás a transzcendens lény iránti érdeklődés, vágyódás kifejezése.  

( Kányádi: Valaki jár a fák hegyén, Ady: Itt egy nagy Valaki kormányoz )

            Ebben a kötetben is találkozunk a költő nyelvi eredetiségével, amikor egy – egy szó, szószerkezet vagy összetétel önmagában is sajátos többletjelentéssel bír:

„öröktelen test, fosztóképzős életem, jövőtlenségünk”

            Az előző Papp Für János köteteknél is fel kellett hívni a figyelmet arra, hogy a filozófiai kérdésekbe való belemerülés, a halállal való szembenézés, az életben lévő paradoxonok megmutatása nem pesszimizmus, hanem önmagunk és sorsunk mélyebb megértéséhez segít hozzá.

            A világba vetettség tényének a felismerése sem azt jelenti, hogy az egyénnek nincsenek rokonszenves munkatársai, barátai, hanem azt, hogy vannak olyan kérdések, amelyekre az egyénnek magának kell megadnia a választ, magának kell döntenie és viselnie döntéseinek súlyát.

Dr. Csiha László

irodalmár

furjanos•  2009. december 30. 18:49

Dr. Ködöböcz Gábor: PFJ. - Apokrif(az út) - Előszó

Apokrif (az út)

Előszó

            A Rámcsukódott ajtók mögött (2007) magánytól motivált vallomásköltészete, illetve a Metszetek (2008) kétszáz remekbeszabott opusa nyomán Papp Für János Hajdúböszörményben élő költő újabb verses könyvét veheti kézbe az olvasó. Az apokrif – mintegy igazolandó a korábbi kötetekről írott ajánlásokat- a szerves és tudatos építkezés figyelemreméltóan szép példája.

            A lírai alany a rá jellemző élmény- és érzékenységformák újragondolása és továbbfejlesztése révén alkotja meg magánmitológiaként is olvasható versuniverzumát. Az összetett szemantikájú és finom nyelvi strukturáltságú kötet hatvan darabnyi költői lélegzetvétele Papp Für János lételméleti iskolázottságát és metafizikai érzékenységét is bizonyítja. A kulturális emlékezet és az irodalmi hagyomány mozgósításával született, átgondoltan megkonstruált versfüzér a magyar és világirodalmi kánonnal is termékeny párbeszédet folytat. A lehetséges hatások, ösztönzések és érintkezések közül a magyar irodalomból József Attila, Szabó Lőrinc, Füst Milán, Pilinszky János, Kosztolányi Dezső és Weöres Sándor, az európai lírából pedig Hölderlin, Rilke, T.S. Eliot, Sylvia Plath, Ted Hughes és W. B. Yeats emelhető ki.        

            Mindazonáltal Papp Für János legfőbb erénye, hogy saját növéstervére figyelve pontosan próbálja olvasni önmagát. Legfőképpen azért, hogy az alkotó és alakító energiák, illetve a mnemotechnika segítségével megfejthesse a költői emlékezet fekete dobozát. Eközben nem akar többnek mutatkozni a már meghódított minőségnél, nem kíván versenyre kelni a trendivel, mert Mészöly Dezsővel szólván jól tudja, hogy csak a született alattvalók keresnek maguknak kérlelhetetlen uralkodót: a divatot. Ezzel szemben minden idegszálával azonos szeretne lenni a képességeivel, minthogy az írástudói felelősség számára sem a közösségi, nemzeti horizontot jelenti csupán, de önnön tehetségének felismerését és annak gondozását is. A talentum ugyanis nehéz és szálkás kereszt, hiszen egyszerre lehetőség, felelősség és kötelesség. Versei tanúsága szerint költőnk ezzel is tisztában van. A gondolati és erkölcsi szigorúságtól motivált könyörtelen önfeltárás, a belső tájakon metsző élességgel átvilágító illúziótlanul bátor és következetes szemléletmód azt példázza, hogy Papp Für János megértette és magáévá tette a Két hexameterben megfogalmazott József Attila-i tanítást.

            A kötetbeli versvilág motívum- és jelentéshálózatát, sőt egész értékszerkezetét az élet-halál oppozícióba sűrített lenni vagy nem lenni, menni vagy maradni, játszani vagy látszani, egzisztálni vagy exitálni félelem- és reményelvű kettőssége, az egymásnak feszülő minőségek paradox párhuzamossága határozza meg. A hamleti sorsképlet jegyében megszólaltatott dilemma (elbír-e engem a világ, és elbírom-e én a világot?) az emberi létezés alapmotiváltságára reflektálva fejezi ki az erkölcs és rémület, riadalom és reménykedés köztes pozíciójában változó intenzitással mindannyiunkban jelenlévő kérdést: jaj, ki válthat meg a szenvedéstől, avagy ki adhat értelmet neki…? A bizonyosság- és oltalomkeresést azonban – a lírai én alkatából, világlátásából adódóan – nem követi a Babitsnál, József Attilánál, Pilinszkynél s másoknál kiküzdött megváltás- és feloldozásremény. Ennek híján marad a Szabó Lőrinctől, Szilágyi Domokostól és Baka Istvántól ismerős racionális kétely, a sokismeretlenes bizonytalannal illúziótlanul szembenéző bátorság szürkületbe takart reménye, esetenként pedig a Csengey Dénes-féle ethoszt megidézve a kétségbeesés méltósága.

            Az apokrif záró darabja (most) a kötet egészére kiterjedő érvénnyel artikulálja az Isten nélküli világ döbbenetével szembesülő, hiányérzetektől, kétségektől és disszonanciáktól szabdalt létélményt, amely a lírai alany játékterét és létbeli pozícióját is hűen tükrözi: „minden csak / a megoldásra vár / de kinek tehetem fel / a kérdést / én itt vagyok / de hol a válasz / mely adhatna / egy kevéske értést / merre lépjek / merre nézzek / csak a bizonytalanság / a biztos / és talán / semmi más / az aktám / szigorúan titkos / vagy csupán valami / gyönge látomás”. Az idézetben megfogalmazódó, intellektuális fegyelmet és állandó készenlétet sugárzó művészi/emberi igényesség a szerző talán legrokonszenvesebb vonása, egyszersmind költői kiteljesedésének legfőbb záloga. Ez a karakteres esztétikai magatartás teremti meg annak az esélyét, hogy a kötet partitúráját meghatározó apokrif eredeti jelentésével dacolva Papp Für János versvilága utat találjon az olvasókhoz.

 

Dr. Ködöböcz Gábor

irodalomtörténész

furjanos•  2009. december 30. 16:06

Apokrif (az út) - kötetbemutató

Papp Für János - Apokrif (az út)

kötetbemutató 

Szeretettel várunk minden kedves érdeklődőt!
Időpont: 2010. január 16.-a, szombat 17:00 óra
Helyszín: Hajdúböszörmény Városi könyvtár

A kötetbemutató után baráti Poet-találkozót tartunk.

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom