Vigasz helyett...

Rozella•  2018. december 3. 22:00

 

Vigasz helyett…

 

/ Skarynak, egy nagyon szomorú napon…  /

 

Túlcsordult, hisz’ őbenne is sok volt,

de neki egyedül a tiéd kellett…

Hűség, szeretet, ragaszkodás,

játékos, röpke évek.., látod az élet

néha csak ennyit enged.

Egy igaz barátot nem lehet pótolni,

ez sajnos így igaz, - és az nem vigasz,

hogy neki nem fájhat már semmi…

Csak neked, hogy így tudott szeretni,

túl is csordult, hisz’ őbenne sok volt,

hová vihette most, azt tudni nem lehet,

de a sajátját nem bírta magával vinni,

s hogy ezentúl te őrizd, - itt hagyta, neked…

 

 

********************************************************************************

 


Az alábbi verset pedig mindenkinek ajánlom...aki szereti és megbecsüli a kutyát, de ajánlom azoknak is, akik se nem kedvelik, se nem becsülik…”az ember legjobb barátját”…

 

 

Egy kutya elmondhatná neked,

mit jelent az igazi hűség,

és mi az önzetlen szeretet,

mit nyújt a várakozás öröme,

s hogy érted mi mindent tehet…

 

Egy kutya elmondhatná neked,

hogy az élet folytonos játék,

de egyvégtében komoly feladat,

s hogy nem kell semmi más ajándék,

csak a szíved, csak te, önmagad.

 

Egy kutya elmondhatná neked

(persze ha beszélni tudna),

hogy a szavak semmit sem érnek,

ezért ő mindig másképp mondja el,

hogy figyelj rá, és higgy a szemének…

 

Egy kutya szemében ott a világ,

és benne te vagy neki az isten,

egy kutya szemében magadat is látod,

azt ami vagy… és azt is ami nincsen,

de tudd, szeretve vagy, amíg ő a barátod…

 

 

/ eddigi életemben három nagyszerű kutyám távozott az égi vadászmezőkre, tudom miről írtam…/

 




Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

skary2018. december 7. 17:14

kössssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssz

M.J.Kata2018. december 5. 15:59

Megható verset írtál, gyönyörű komondor kutyámat máig siratom...hét éve távozott az örök vadász mezőre, azóta nincs kutyám :(

Törölt tag2018. december 5. 10:53

Törölt hozzászólás.

Törölt tag2018. december 4. 08:39

Törölt hozzászólás.

Törölt tag2018. december 3. 23:43

Törölt hozzászólás.

Bugattika2018. december 3. 22:25

Szép vers! Nekünk is van kutyánk, de csak másodkézből... Csak egy éves... Mondanám azt is, amit sokan mondanak is, hogy " Csak beszélni nem tud" ! :)
Nagyon szeretjük!

okeanus2018. december 3. 22:06

kutyáim, akik velünk nőttek, éltek, laktak, uszkár, dél-orosz juhász, rottweiler, magyar vizsla és jelenleg kuvasz