Ünnep után...

Rozella•  2016. december 27. 12:25


Ünnep után...

 

Felnyitott fényládák mélyén

fáradt félelmek sötétje lapul,

kapaszkodik a lélek meredélyén,

épp egyensúlyozni tanul.

 

A Nap és a Hold rég kijelölt pálya

ívén kering a csillagok között

s a földön a szívek távolsága

pár fényévvel közelebb költözött.

 

Égő csipkebokor helyére nézve

most fény-villanások látszanak,

egész más van kőtáblákra vésve,

fehértelen a tél s fönt fehér, izzó a Nap...

 

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

Rozella2016. december 29. 22:51

@Zsuzsa0302: Csak megérzések...Köszönöm!

Zsuzsa03022016. december 29. 15:35

Igen! Nagy igazságokról írsz!!!!

Rozella2016. december 28. 13:50

@kevelin: @Molnar-Jolan: @BakosErika: @Kicsikinga: @merleg66: @skary: @petruchio:

Köszönöm, hogy itt voltatok, olvastatok, szóltatok.. :) Szép napot kívánok!

petruchio2016. december 28. 06:12

"Felnyitott fényládák mélyén
fáradt félelmek sötétje lapul,
kapaszkodik a lélek meredélyén,
épp egyensúlyozni tanul."

skary2016. december 28. 03:47

aha :)

merleg662016. december 27. 21:17

Nagyon szép!

Kicsikinga2016. december 27. 19:27

Remek vers ismét!
Micsoda igazság is!

BakosErika2016. december 27. 18:59

Az a baj Rózám, hogy sokan csak karácsonykor...
Jó a zárás nagyon.
Gratula.

Molnar-Jolan2016. december 27. 18:07

"Fényév távolság"...a szívek között is. Fő, hogy közelednek. :)

kevelin2016. december 27. 13:11

Ez ám a vers