Szerepcserék

Rozella•  2017. október 10. 18:55

 

Szerepcserék

 

Földanya helyett forgok lassan tengelyem körül,

elfáradt nagyon s én engedem megpihenni,

tudom, pár órácskának is örül,

mikor végre nem bántja senki, semmi…

Négy égtáj felé a karjaim kitárom,

átölelem ma mind, aki éhes és fázik,

ki elvesztette a hitét és nincsen másik,

s pénzen boldogságot sem vehet magának.


Estére anyámat is idevarázsolja a bánat,

csendben elringatom, fogom gyenge kezét,

s ő lehunyja sugárzó, barna csillagszemét,

álmában édenné változtatja a földet újra,

átölel engem is és látom, amint mosolyogva,

szíve nap-melegét az utolsó sugárig leszórja,

s kisujjával elmozdítja a világ tengelyét…

 

 

 

 

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

Rozella2017. október 13. 20:20

@jade1023: köszönöm Margit! Szép estét!

Rozella2017. október 13. 20:19

@Belle: Köszönöm szépen, ölellek!

jade10232017. október 12. 19:36

Gyönyörűség!

Belle2017. október 12. 08:58

Ilyenkor csak azt tudom írni, hogy egy költő versét olvastam.
Gratulálok Rózám, és tudod átérzem nagyon.

Rozella2017. október 11. 20:17

@skary: @petruchio: @Belle: @Eleonora: @BakosErika: KÖSZÖNÖM SZÉPEN nektek az olvasást, az idézést és a véleményeket is... Szép estét kívánok!

@Pflugerfefi: Nehéz volna anélkül írni, de Neked ezt nem kell mondanom, hisz Te sem a szomszédtól szerzed be... :) Nagyon kedves vagy, köszönetem!

@merleg66: köszönöm Gábor, megtisztelő a véleményed és örülök, ha jónak érezted! Nem vagyok önelégült, de ha néha Anyámról is sikerül valamit írnom, az tényleg mindig nagyon belülről jön...

@gosivali: Köszönöm Vali! Olyan szépet írtál, igazán hálás vagyok a figyelmedért, sokat számít nekem a véleményed. Örülök, ha átjött, amit szerettem volna...

petruchio2017. október 11. 13:46

"..............édenné változtatja a földet újra,
átölel engem is és látom, amint mosolyogva,
szíve nap-melegét az utolsó sugárig leszórja"

Belle2017. október 11. 00:00

Gyönyörű bizony!

Eleonora2017. október 10. 21:57

Fejem hajtom, gyönyörű versednél.
Nóra

merleg662017. október 10. 20:46

...fantasztikus ez a versed is...tele érzelemmel, elgondolkodtató és nagyon de nagyon tetszik.

Estére anyámat is idevarázsolja a bánat,
csendben elringatom, fogom gyenge kezét,
s ő lehunyja sugárzó, barna csillagszemét,
álmában édenné változtatja a földet újra,
átölel engem is és látom, amint mosolyogva,
szíve nap-melegét az utolsó sugárig leszórja,
s kisujjával elmozdítja a világ tengelyét…

Csak egy sort szerettem volna idézni, de nem adta volna vissza a versed egységét...azt hiszem így sem teljes az idézet...az egész verset kellett volna...Szeretettel olvastam remekedet és nálam a blogban ez a nap verse.

BakosErika2017. október 10. 20:43

Mgérintett, Rózám...
Nagyon szép.

gosivali2017. október 10. 20:24

Szép... A második versszak végére csúcsra járó a versüzenet, s hangulat, az összhang, erősíti a hatást a tartalom, a forma, a cím és a kiváltott érzelmek egysége. Nagyon tetszik a versed. Kedvencem ez a különleges leütés a végén: "kisujjával elmozdítja a világ tengelyét…"

Pflugerfefi2017. október 10. 19:27

Fantáziából rendesen el vagy látva,
csak tudnám hol szerezted be! Sorba állnék!
Tetszett nagyon!

skary2017. október 10. 19:26

eeeeeeee