Spontán szórakozás

 

Spontán szórakozás

 

asszem' néha spontán szórakozásból

csak úgy mindenfélét kitalálok

ilyenkor elhiszem más lettem

most például azt képzelem

éppen hogy üvegből vagyok

beépültem egy ház erős falába

átlátszom mint a fényes gyanta

átsüt rajtam a nap és írni is

lehet rám ha kissé beporosodtam

eső után szépen megszáradok

akkor tisztább fényesebb leszek

kinyitnak becsuknak légmentesen

mint jól szigetelt ablakot

de ezt a játékot megúnom

 

és gyorsan kirakatüveggé változom

jönnek-mennek az emberek belém néznek

megigazítják a hajukat, a ruhájukat

visszatükrözök pár szembogarat

ami rám repül egyik-másik zümmög

valamit tán spontán örül a fénynek

szárnyaival még meg is simogat

 

máskor meg olyan üveg vagyok

amit csakis én láthatok

előttem megállnak emberek

mögöttem is jön-megy rengeteg 

közbenazt hiszem beszélnek mert

mozog a szájuk mintha mesélnének

vagy kérdeznének vagy éppen

mondanának valami fontosat

előttem és mögöttem hangok szólnak

valakihez de csak én tudom

hogy rajtam átnézve egy üvegen

keresztül látják éppen egymást

bár leginkább önmagukkal vannak   

elfoglalva, sietve húznak át a túloldalra

látni zöldebb- e a fű a tér másik oldalán

és mialatt egymást taposva átrohannak

engem szilánkokra törnek spontán

úgy kell nekem ha láthatatlan üvegből vagyok

közben mondanak valamit tán kérdeznek

mert mozog a szájuk én meg hallgatok

csak mindenféle  baromságot kitalálok

asszem' jobb ha más szórakozás után nézek