Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Novemberi
Rozella 2017. november 12. 18:54
Novemberi
Szélhárfán lassú tél-dallamok szállnak,
meglibbentik felhőszélek rojtjait,
tar ágak közt kilátszó fészekbánat,
madártól elhagyott és te sem vagy itt.
Fehér-arany fényeit megcsillantja,
jelzi érkezését, mint kedves ünnep,
tegnapok hiányait eltakarva
az őszi tájon egy mosolyt elültet,
míg dúdol az emlék, ködökből formáz
bennem visszacsengő, tiszta éneket.
Asszonyává fogad a csituló láz,
már nem vonja kétségbe hűségemet.
Felemel álmodó, szürke szárnyain
s messze száll velem a tavaszig megint.
Rozella2017. november 16. 20:08
@BakosErika: Erikám, öröm, hogy itt voltál, köszönöm!
BakosErika2017. november 13. 11:41
Szépséges gondolatok, Rózám.
Nagyon tetszett.
Rozella2017. november 13. 09:01
@schmidtlivi: @Zsuzsa0302: @merleg66: @skary: @kevelin: @Mia36: Köszönöm, szép napot kívánok Nektek!
Mia362017. november 13. 07:35
Kiemelném:
tegnapok hiányait eltakarva
az őszi tájon egy mosolyt elültet....olyan szép!
kevelin2017. november 13. 07:28
jó az álmodozás
sőt a téli megnyugvás
skary2017. november 13. 04:35
csááóó
merleg662017. november 12. 21:55
...nagyon jó...gratulálok.
Zsuzsa03022017. november 12. 20:58
Gyönyörű vers! :)))))
schmidtlivi2017. november 12. 20:34
Gyönyörű... :)
Rozella2017. november 12. 20:28
@dreaming58: Köszönöm szépen, javítottam:)
Rozella2017. november 12. 20:27
@Metta: Köszönöm!
dreaming582017. november 12. 20:26
Csodaszép - mint mindig :)
(az első sorban van egy elütés)
Metta2017. november 12. 19:09
Gyönyörű Vers!