Mese a mézeskalács-házikóról

Rozella•  2016. november 25. 09:30

 

Mese a mézeskalács-házikóról

 

Az oldala mézeskalácsból volt,

aszalt alma-zsindely a tető,

ablakán fehér-habos függöny

s párkányán a muskátli is ehető.

Kerítése égetett nád-cukorból,

a ház előtt marcipán-fák, padok,

kapuja tárva-nyitva, nincs kilincs,

ki-be röppentek rajta szabadon

pilleszárnyú, jókedvű angyalok

s bent minden volt, ami kincs:

 

a sarokban csokoládé-kemence,

patkáján szundító krumplicukor-cica,

a szobában két boldog emberfigura

mosolygott rá a zöld-ezüstre

mázolt süvegcukor fenyőre,

s fölötte szállt az ünnep méz-illata.

Táncolt egy apró gyertya lángja,

az asztalon dió, mákos kalács,

pöttyös bögrében finom kakaó,    

arrébb narancshéj-bölcsőben alvó baba,

aki álmodta békén, hogy élni jó.

 

A kislány mindig megcsodálta

a mese-házat, mikor arra járt és tudta, 

hogy éppen ilyet szeretne

majd ha felnő, amibe belefér

minden, mi szíve vágya és lehetne

sok fényes karácsonya  benne..

Ám egy borongós, őszi napon

hirtelen bezárt a kicsi bolt,

meghalt az öreg mézesbábos mester,

eltűnt a csoda, mint ami nem is volt,

.. de a kislány még sokáig kereste,

mert hitte, hogy egyszer megtalálja

azt a meseházat valahol…  

 

 

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

Rozella2016. november 26. 18:59

@kicsikincsem: csak a versnek lett ilyen vége, de hát nem minden mese vidám... Köszönöm, ölelésem!

kicsikincsem2016. november 26. 17:55

jajj, de imádtam...aztán szomorú lett a vége...

Rozella2016. november 26. 10:43

@csillogo: Igen, a régi öreg mesterek mindent szívvel alkottak.. legyen az mézeskalács, tejescsupor, kópic, vagy boroshordó... Gyerekkoromban jártam egy öreg suszterhez, aki törte a magyart, de minden megjavított cipőt úgy adott át tökéletesen felújítva, kitisztítva és hatalmas bajsza alatt mosolyogva megmagyarázta hogy "itismekvártám- otismekszőkeltem.." :)

Rozella2016. november 26. 10:34

@Ametist: vannak ilyen házikók, és nem csak a mesében.. Köszönöm !

Rozella2016. november 26. 10:33

@Krisztinka: igen.. biztosan :)

csillogo2016. november 26. 08:39

Meg is van az valahol, minden jóravaló házban, hisz szállást is ad(hat) a szív és akkor már bennünk él tovább ez a szép mese, a jó öreg mester is továbbadta és nekünk is így kell továbbadni minden értéket, melyek fénye a szív fénye.
Nagyon szép szív-mese volt és mézes is! :)

Ametist2016. november 26. 07:38

Az emlékek soha el nem tűnő házában...

Krisztinka2016. november 25. 11:59

...meg is van az valahol:)

Rozella2016. november 25. 11:50

@skary: páá:)

skary2016. november 25. 11:49

@Rozella:
né lögyé akasztott
nah ki fakasztott
dagasztott
bagetthoz :) nah csáá :)

Rozella2016. november 25. 11:47

@skary:

zacsiban sült gesztenye
illata teríti be a sziveket
majd a fára akasztja
az ünnep malasztja :)

skary2016. november 25. 11:44

@Rozella:
szögény mogyorói
nem kő magóni
a zacsiban maradnak
s nem harapnak :)

Rozella2016. november 25. 11:43

@skary:

nem kő a katula
csak a spekula gyula
morzsol olvasót
míg töri a diót :)

skary2016. november 25. 11:40

@Rozella:
de ha nem csavar s nem csűr
akkor vizes marad a ruha
hiába felette csűr
s alatta katula :)

Rozella2016. november 25. 11:36

@skary:

gúnya vagy tóga
szokmány kis bunda
kaftán vagy szűr
nem csavar nem csűr :)

skary2016. november 25. 11:30

@Rozella: valahun égy hun huny :)

Rozella2016. november 25. 11:15

@skary: aha..:)

skary2016. november 25. 11:08

@Rozella: valahun :)

Rozella2016. november 25. 09:47

ott, csak hát.. hun?

skary2016. november 25. 09:38

valahun ottvan az

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom