Labirintus

 

Labirintus

 

teletűzdelve útjelzőkkel

ismeretlen pályákat követve

lődörgök benne kijáratot napot

virágot padot miért keresnék

hiszen úgysem lehetne

itt és most megállni

meg kellett tanulnom helyben

nélküled körbe-körbe járni

s minden kereszteződésnél

érzem soha ki nem jutok

eltévedtem vagy elvesztem

mindegy bármerre indulok

mindenütt ott vagy és mégsem   

ezt a rengeteg útjelzőt is én tettem

mindenhova hogy megtalálj

ha egyszer keresnél mert érzem

csak egyetlen biztos pont van

az életemben s az te vagy

itt a földön is miattad maradtam

sohasem fogom feledni

ahogy a hold a napot követi

az égen összehangoltan  

egyszer a hideg univerzumban

majd egy parányi nap leszek

és lesz egyetlen holdam

ki nem hagy

egyedül bolyongni

egy csillag-labirintusban.