Kulcs, telefon, szemüveg...

 

Kulcs, telefon, szemüveg…

 

Három kulcsszó, bent az ajtóra írva,

kell,- mielőtt kilépve az utca betonja

az álmaim naponta szürkére írja-,

olykor elmarad valami, ez pech,

- tegnap például a szemüveg..,

 

így a telefon meg már minek,

hívást csak fogadni tudok,

tárcsázni nem, ahhoz látni is kell,

(de mit beszélek, hol van már a tárcsa,

ahol a szárcsa, valahol a vízparti ködben...)

 

Ilyenkor persze nem kéne mobil sem,

mert mindenki megtalál útközben,

csak pont aki miatt elfelejtettem,

elvinni az olvasószemüvegem,

na ő persze nem hív fel sosem,

 

majd hazaérek, menetrend szerint,

álmodni megint az álmaim,

de nicsak, tán különleges világnap  

volt, a kulcsom is valahol elmaradt,

az ajtómat nincs mivel kinyitnom,

 

 …mit tehetek, kinyitom magamat.