kispatak

Szerelem
Rozella•  2016. július 15. 20:18

Viharvert Vénusz


Viharvert Vénusz  


Fénytelen utakon, a viharból jövök,

vaksötétben mégis hozzád találok,

átléptem érted az Andromeda-ködöt,

menekültek megriadt csillag-titánok.

 

Tűzcsóva ívén, idők karma közül

villámdelej húz át üstdob-robajon,

nap-prizmáról szórt láng körös-körül,

máglya lobban szétdúlt világokon;

 

Vad szelek zúgnak, reszkető Holdon

hullámot vetnek izzó fényfalakra,

sziklák szakadnak ki galaxisokból,

zuhannak örvény-labirintusokba;

 

Romokban minden, őrült égi orkán

tombol veszetten, a szél hátán táncol,

szerelem csillagot repít feszes íján

Vénusz száguld s az égbolt lángol..

 

Vörös és hófehér felhő-rongyokban,

égzengés hozott a sötétség ködén,

villámok tüzét érzem két karodban,

égess magadba, vagy ölj könnyedén!

 

Vihar csillagával együtt érkeztem,

remegő fényben, ádáz küzdelemben,

tépetten, szakadtan, sebesre égetten..,

ölelj, hogy túléljem, szeress viharverten!

 

Rozella•  2016. július 8. 19:56

Az első randi :)

 

Az első randi

 

Szinte el sem hittem,

csak vadul kalapált a szivem,

de volt még néhány óra hátra,

 az első randevúra várva…

 

Jaj, de mit is vegyek fel?

A frizurám tuti rendben,

direkt homlokomba hullva

hagytam pár huncut tincsem ...

 

Azután sorra felpróbáltam

az összes csinos ruhám,

billegtem a nagy, szárnyas tükörben

 hosszan nézegetve benne az aurám,

 

 úgy tűnt, már nagyon szép vagyok,

de még hiányzott rólam valami:

a pillám, az arcom a szám... nem titok,

elkezdtem szépen kifesteni…

 

és végül a piros tűsarkú szandi,

bár a lábamon még sose volt,

de az összhatás attól lett isteni,

gondoltam, megér pár hólyagot…

 

Végre boldog izgalommal indultam,

azaz tipegtem oda, hol két órát várt a fiúm,

sajnos nem láthatta milyen szép voltam,

mert így késtem le az első randevúm.. :)

 

   

 

 

 

 

 

Rozella•  2016. május 28. 20:07

Szerelem...(4.) je t'aime


Szerelem… (4.)


  je t'aime 

 

lassan lecsendesül lázunk lüktetése

az ölelés hulláma lágyan szétterül

csillagkupolában pihen fölöttem

forró bőrödön fénylik minden sejtem

észrevétlen csituló zsongás terjed

finom rezgéseim félálomban is érzed

amint a szerelem belső ívén testem

univerzuma összesimul a tiéddel

átveszem lassú mély lélegzeted

szívverésed halkan visszhangzom

ritmusában ősi zenédet hallom

ahogy időtlen bennem dobog 

a rendíthetetlen gyönyörű ütem

je t'aime...  je t'aime...   je t'aime...

 

Rozella•  2016. május 22. 19:12

Szerelem... (3.) - Arcok

 

Szerelem …( 3.)

 

Arcok

 

Szeretem..,  ha mindig más

 arca van a szerelemnek,

olyan változó, mint játszódó gyermek,

 ha játék közben a világot magából kizárva,

más és más, bűvösen kedves mimikája.

A szerelem mindig nem mosolyoghat,

 nem könnyezhet, nem is szomorkodhat...

Érzem, ha mindig ugyanolyan volna,

 hasonlítana nagyon egy kőszoborra,

 s előbb-utóbb a szabadba kerülne,

- egy árnyas parkba, vagy köztérre -,

azután végül utolérné a sorsa:

talapzaton menne egy szoborparkba,

 a szerelem így maradna örök mementó,

… hát legyen inkább mindig más,

néha Vénusz, máskor Milói torzó,

 mert mindig ugyanúgy nem jó…

 

Rozella•  2016. május 22. 18:52

Szerelem... (2) - Ízek

Szerelem… (2)

 

 Ízek

 

Szeretem... ízeit a csókjainknak

amit adok reggel, s kapom vissza este,

csoki vagy chili, gyömbér vagy karamell,   

mindig kicsit másképp fűszerezve kell..,

 s éjjelre a nappali zamatok mind beérnek,

eper, méz, szőlő, áfonya keverednek,

nyílt tüzű lángon, vagy lassú parázson ég el,

 mesél a szánk, a bőrünk,.. az arcunk fényjel,

… és szabadban, a nádcukor ízű nyárban

 jeges limonádé-csókunk a forró strandon,

 Bora Bora koktélt hűt az alkonyi parton,

juharszirup fényű pillanatokká olvadva

esti ízeink becsobbannak a hűs hullámokba, 

  hol a tó tükör-szemére búcsúcsókot lehel,

 álomba ringatja magát a nap a vízen

 és álmában a víz minden íze életre kel...


/ szerencsére nem szokásom dátumot írni a versnek látszó tárgyaim alá... /