Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
káosz
Rozella 2017. január 30. 10:58
káosz
nem én kötöttem
a kezed a kezemhez
ért s ettől rend lett
kezek és szívek
gubancait az idő
segít bogozni
a gombolyagnak
nehéz eligazodni
pulóvereden
színes rajzolat
kaotikus rendjében
szerelem dobog
szétzilált szálak
mintázatát szíveden
én így szeretem
Rozella2017. január 31. 19:55
@Ernest: az jó:) látom, te eligazodsz :) köszi!
Ernest2017. január 31. 01:40
"a gombolyagnak
nehéz eligazodni
pulóvereden"
nekem ez tetszik a legjobban... :)
Rozella2017. január 30. 21:35
@gosivali: á, csak egy kötött pulcsi :), na persze nem mindegy ki viseli! :) köszönöm!
gosivali2017. január 30. 19:55
"szétzilált szálak
mintázatát szíveden" ez csúcs... :)
Rozella2017. január 30. 19:52
@BakosErika: Köszönöm szépen Erikám! Néha elkövetek ilyet is..:)
BakosErika2017. január 30. 18:12
Jók lettek, Rózám.
Gratulálok.
Rozella2017. január 30. 11:27
@Törölt tag: mondhatni, kitüntetett helye!! :))
skary2017. január 30. 11:26
@Rozella:
ebbe a ködmönbe
né mönnny be :)
Rozella2017. január 30. 11:26
persze hogy nincs, ha nem akar..:)
csak az asztalról most ez ugrott be,
látod a költő sem tudta mit akar
fejest ugrott a magány-ködbe..:)
Törölt tag2017. január 30. 11:24
Törölt hozzászólás.
skary2017. január 30. 11:06
@Rozella:
sénki sincsen maga árpi
ilyen hülyét kitalálni
de hát árpikám
a minden is talány :)
Rozella2017. január 30. 11:04
"Magam vagyok.
Nagyon.
Kicsordul a könnyem.
Hagyom.
Viaszos vászon az asztalomon,
Faricskálok lomhán egy dalon,
Vézna, szánalmas figura, én.
Én, én.
S magam vagyok a föld kerekén."
/Tóth Árpád : Meddő órán/
skary2017. január 30. 11:01
a gomolyatúró gomolyog
rám innen az asztalról
valami fontos ok
az abroszról :)