Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Itt és ma rém jó…
Rozella 2015. január 27. 12:37
Itt és ma rém jó…
(ragrímes rém-soroló, pozitívra sarkítva)
Itt ma a jó szándék is csupa jót akar,
Itt a kéz kezet fog és a bűn bűnt akar.
Itt él A Törvény, ha fél jogot emleget,
Itt fától az erdőt is rég látni lehet.
Itt a munka dala halkuló sóhaj,
Itt szegénység honol, túl sok az óhaj,
Itt ma birtokolni lett a legfőbb szerény,
Itt a jövőben bízni, olcsó remény.
Itt aki fönt van, oly okosnak látszik,
Itt pár Para Zita nagy hévvel vitázik.
Itt a másik a más igazát se hallja
Itt magyar a skandert lenyomni akarja.
Itt minden sem az már, aminek látszik,
Itt az örök virtus virtussal csatázik,
Itt ellenfélből nyomban ellenség is válik
Itt az a győzelem, ha hibázik a másik.
Itt vannak elegen, akik ma is félnek,
Itt milliónyian úgy ma-holnapra élnek.
Itt kapzsiság, írígység uralja a lelket,
Itt szándékos rontás álarcot viselhet.
Itt enyész egy ország, de senki nem vétkes,
Itt csupa jó a szándék, csak a vége kétes.
Itt hosszú a lóláb és gyakorta kilátszik,
Itt a bolha sokszor elefántot játszik.
Itt joga van rá, ki nemzetet gyaláz,
Itt erény a silányság, ami porig aláz.
Itt harsogó, új eszmék öntik el a házat,
Itt hitellel szítják a fogyasztási lázat.
Itt a példaképek elavultnak tűnnek,
Itt becsület, erkölcs a talonban ülnek.
Itt mikor bemennél, a templom zárva,
Itt büntetés és tiltás szép karöltve járja.
Itt az anyanyelvet a sárba tiporják,
Itt sztárok és média az életet uralják.
Itt ma úgy akarják, ne értsd soha többé:
Itt teremtett érték, hogy válhatott köddé?
Itt elfogyott hitele már az adott szónak,
Itt megnézik a fogát az ajándék lónak.
Itt jobb lett úgy kapni, hogy ne kelljen adni,
Itt nem kis feladat lett embernek maradni.
Itt elfogy - csak évente - néhány falu népe,
Itt a gyermeket ma ki tanítja szépre?
Itt marad e gyermek, ki tanulni vágyik?
Itt nem érték a tudás, noha annak látszik.
Itt a tiszta forrás régen beszennyezve,
Itt pentaton dal nem ér süket fülekbe.
Itt társas magányok mögé vajon ki láthat?
Itt megmondom ki vagy, ha láttam a házad.
Itt az emberek ma sem ismerik a múltat,
Itt a megbélyegzés soha el nem múlhat!
Itt csak alkoholban merül el a bánat,
Itt bús, régi dalok üzennek a mának.
Itt beteg lett sok ember és beteg a lélek,
Itt megváltást sokan csak „odaát” remélnek.
Itt ma férfiak és nők szerepet cserélnek,
Itt kik kioktatnak, halandzsát beszélnek.
Itt tiszta víz, erdő, állat pusztul miattunk
Itt feléljük a jövőt, mit előlegbe kaptunk.
Itt külső érdek és szándék a mindenható,
Itt apáink tudása már ósdi, kidobható.
Itt tiszteletet vív ki a pénz hatalma,
Itt törvény a vizet más malmára hajtja.
Itt bűnös, pogány totem lett a turulmadár
Itt égi asszonyanyánk csak a piacra jár.
Itt magyarnak lenni nem volt könnyű soha,
Itt csak Isten óvott, s a Sors volt mostoha.
Itt megszakadt szívvel hagyták az országot,
Itt ki elmenekült, mégis visszavágyott...
Itt ma is regélők, mesemondók élnek,
Itt a csend hangjai föl az égig érnek.
Itt vigasztal az ima, s tisztulhat a lélek,
Itt emberek alkotnak, hatnak.. és még élnek.
Itt egykor is bölcsek, lámpások éltek
Itt szenvedés hangjaiból ált össze az ének.
Itt százezrek haltak hazáért, szabadságért
Itt ha látnák, ezért volt ? Ezért a Máért?
Itt harangok zengtek, zúgtak ádáz szélben
Itt ágyút öntöttek harangból merészen
Itt van ami megmaradt, és egy vigasz élhet
Itt Nagyok alkottak, s hatnak, amíg élnek!
Ma már nem vár senki új csodát az égből,
Ma itt haza épül a pókháló reményből.
Ma minden már eladó, és naponta új adó,
Ma a statisztika csudajó, nagyon megbízható,
Ma az utcán is történnek olykor furcsa dolgok,
Ma megint dalolnak a jóbolond koboldok
Ma rém jó a helyzet - egy kissé sarkítva,
ezért írtam így meg… csupa pozitívra.
Reményteli illúzió-vízió:
Megáldja Isten a magyart „jó kedvvel, bőséggel”
megbékíti lelkét minden ellenséggel.
A múltat átfedi a jövő, az idő körbeér,
víg ezer-évek jönnek, a balsors véget ér:
a Kárpátok bércein béke honol és remény.
Szeretet, testvéri segítés, szép szó öröme száll,
Megtartó ének és ima égről földre visszaszáll…
Rozella2015. január 28. 00:39
@estvanbalog: köszönöm a türelmet ... hozhattam volna egy szendvicset..(de ígérem nem lesz sok maratoni... :), csak kicsit unatkoztam..
Rozella2015. január 28. 00:36
@Molnar-Jolan: lehetséges.. .nem akartam nagyon általánosítani, de sok minden már több itt, mint pusztán egy tünet, vagy jelenség.. a sok árt, olykor a kevesebb tényleg több lenne.. (nem csak a versnek), ebben is igazad van.
estvanbalog2015. január 27. 21:32
...jó ez a soroló kedves Róza...mondanivalóját sem igen aprózza...(ide is kell egy óriáskifli vacsira:)...:)
Molnar-Jolan2015. január 27. 21:29
Az a helyzet, hogy a magyarság az évszázadok alatt szinte teljesen kicserélődött genetikailag. Sajna nem vált előnyére...a krémje pusztult, maradt a hígja.
Persze ez így sarkított, de kevés már aki ilyen élesen látja a lényeget mint te.
(A sok itt szerintem árt a versnek, anélkül is éppúgy hat.)
Rozella2015. január 27. 21:19
@pauleve55: hát jó lenne ha többé nem kéne fallal menni a fejnek, mert ha mégis akkor a falamat a fejembe verhetem...
pauleve552015. január 27. 12:50
Tökéletes leltárt készítettél a magyar sorsot pusztító őrületekről. Elképesztően messzire jutottunk a gonosznak/butaságnak/öntudatlanságnak/fé lelemnek a zsákutcájában. És talán pont ez az, ami reménykeltő - hogy most már beleütköztünk, akár akarjuk, akár nem, most már muszáj észrevenni a falat.