Hang-ok

Rozella•  2016. február 4. 18:28


Hang-ok

 

Engem rémít a dallamtalanság,

én magamban is dúdolni szeretek,

ha csak én hallom bent a hangját,

nekem úgy is zenélnek a hegyek,

s a Nap zeng ima-éneket.

 

A Hold altatót búg, ringat egy dalon,

ha öröm, ha bánat, ha hiány,

és álmomban is, ha fáj, tudom

erőt kell venni magamon,

hogy néma maradjon a szám.

 

Nekem szólamokban csobog

a patak, amikor boldog vagyok,

és tercekben hullnak fekete cseppek

rám, s olyankor érzem belehalhatok

talán, mert semmit sem felejtek,

 

hiszen hallom, ahogy kórusban zokognak,

beleremegek az alt-ok  mélységeibe,

mást mégsem tehetek, de ha hívnak

szeretek felnézni az ég kékségeire,

 

összegyűjteni hangokat, s ami szép,

a szférákból, a napból folyton áradó zenét,

a morajlást, minden csillag-szimfóniát,

hogy halljam, ha átölel majd a némaság.  

 

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

Rozella2016. február 6. 08:06

@csillogo: .. köszönöm .., ha megszólítanak és mindig hallom, hogy válaszolsz :) Szép hétvégét Marika!

Rozella2016. február 6. 08:03

@Zerge: köszönöm :)

Rozella2016. február 6. 08:02

@skary: :)

csillogo2016. február 5. 07:34

Szép nagyon - mindig megszólítanak a verseid... kedves Róza gratulálok!

Zerge2016. február 4. 19:42

:) dallamos! :)

skary2016. február 4. 18:36

hallod majd

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom