Fészekhagyók

Rozella•  2016. július 31. 11:01


Fészekhagyók

 /népies ballada /

 

Ezüst-erdő sötét mélyén

kicsi madár ül a fészkén.

Rejtekén búj' fényes madár,

fiókáit kelti a nyár.

 

Kismadárkák kiröppennek,

tölgyfa ágára kiülnek,

rászállnak egy ezüst nyárra

elrepülnek messzi tájra.

 

Bánaterdő üres fészkén

csak a szél ül, az is békén.

Vár, ahol már madár se jár,

elszáll a nyár, csendes a táj.

 

Arra téved a holdsugár,

bánatmadár szívére száll,

betakarja csillagfénnyel

vigasztalja minden éjjel.

 

Néz egy madár, föl az égre:

hiányzik a holdnak fénye!

Felröppen hát a helyébe,

fészket rak a nyári égre.

 

Ül a madár égi fészken

s elmereng a messzeségen,

fényes tollát felborzolja,

földi létét úgy siratja.

 

Visszaszállna, le a földre

s ott maradna..,bár örökre!

Rég nincs meg már az a fészek,

fényesíti az enyészet.

 

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

Rozella2016. július 31. 22:04

@BakosErika: köszönöm szépen, jó éjt Erikám!

BakosErika2016. július 31. 19:03

Nagyon szép vers, Rózám.

Rozella2016. július 31. 18:00

@skary: no jáájj

Rozella2016. július 31. 17:59

@eklektika: Örülök, ha érted, és köszönöm!

Rozella2016. július 31. 17:58

@Zsuzsa0302: Köszönöm Zsuzsa,... stílusgyakorlatnak elmegy..:)

skary2016. július 31. 17:28

jáájj

eklektika2016. július 31. 12:49

Remek munka, nagyon tetszett!

Zsuzsa03022016. július 31. 12:17

Gyönyörű!!! Szépséges!!! Gratulálok:)