Félbehagyott ölelés

Rozella•  2016. január 29. 10:56


Félbehagyott ölelés

 

félbehagyott ölelés foszlik

a redőnyön átszűrődő hajnal

szabályos apró hiánypontokon át

vonja magához az éjszakát

szobámba fénykarok nyúlnak

a derengés egyre erősebb

észrevétlen finoman szakítja szét

lefejti rólam az éj igéretét 

s tehetetlenül tűri a sötét

csak én hallom csalódott sóhaját

ma mégsem ölelhet át   

 

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

Rozella2016. január 30. 11:03

@lobsterking: :) köszi!

Rozella2016. január 30. 11:03

@okeanus: nagyon köszönöm

Rozella2016. január 30. 11:02

@skary: "csak én hallom" - hát persze :)

Törölt tag2016. január 30. 10:01

Törölt hozzászólás.

okeanus2016. január 30. 09:31

"észrevétlen finoman szakítja szét
lefejti rólam az éj igéretét"

szép, igéző, mély...

skary2016. január 30. 04:01

csak te

Rozella2016. január 29. 19:24

@Bugatti350: Nem kell az nekem, a régi faredőny pont jó, és nagyon szeretem, ahogy átengedi a fényt, ha épp úgy akarom hajnalon ... Köszönöm!

Bugatti3502016. január 29. 19:06

...hol az a sötétítőfüggöny ? .) Kimostad?
Szép ez a vers!