Fehérben - feketében

Rozella•  2024. május 14. 11:29  •  olvasva: 62

 

Fehérben - feketében

  

„Ha már elpusztul a világ,

legyen a sírjára virág” 

 /J. A./

 

 

Ma egymáshoz öltözünk,

én és a világ.

Ő feketébe, én fehérbe;

s hogy lesz-e a sírunkra virág?

Nem tudhatja ő se, én se.

Megvagyunk. Egymásról

alig-alig tudunk,

csak rebbenő reményünk közös,

és legnagyobb fájdalmunk

a legkisebb közös többszörös.

 

A jövőt meghagynám örömnek,

legyen pipacsbetűs minden ünnep,

és minden hétköznap is,

amelyen nem ölnek,

nem háborúznak,

békét hagynak a földnek.

„Nem ér engem veszedelem,

magamat is elültetem”,

lehetnék gyökérből sarjuló hit,

de mit sem érne az életem,

ha már nem lenne kit,

ha nem lenne mit szeretni.

 

A földre mind szeretni jöttünk,

ám elvérzünk fura életteszteken,

felsőbb osztályba sem léphetünk,

fennakadva pár elmés képleten.

 „Nem törődöm semmi mással

csak a beojtott virággal…”

Jól teszem-e? Csak remélhetem.

Végleg szakítottam a valósággal,

vagy a való szakított énvelem,

mindegy. Amíg az ég kék felettünk,

bennem kel életre a végtelen..

Az utolsó virágot úgysem kérdezhetem,

megérti-e, hogy halálra születtünk?

 


(a mottó és az idézetek József Attila:  Kertész leszek c. verséből valók.)

 

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

csillogo2024. május 20. 20:31

A virág is halálra születik, nemcsak mi, az állat is... életét áldozza, táplálja az emberiséget, nagyobb becsben kéne tartani, a méhecskétől, a juhoktól kezdve mindegyiket... az embernek meg emberhez méltóan kellene élni... "megtűrni" egymást a nagy Univerzumban!
De hibás géneket is örökbe kapott az emberiség és az angyalok mellett ott van az ördög is - aki csak a rosszban töri a fejét,,,,,, lehet elkalandoztam,de a versed nagyon tetszős Rózám! :)

"A jövőt meghagynám örömnek,
legyen pipacsbetűs minden ünnep,
és minden hétköznap is,
amelyen nem ölnek,
nem háborúznak,
békét hagynak a földnek."
Igy legyen! Szívből kívánom!

Rozella2024. május 20. 09:43

@skary: @okeanus: @S.MikoAgnes: @liketorn: köszönöm, hogy szántatok időt erre is. Nem tudom, mire születtünk, csak azt, hogy ez a föld az otthonunk, de vajon meddig? Szép ünnepet, kellemes napot kívánok!

liketorn2024. május 18. 14:53

Megszülettünk, ennyi. Megérte-e? Adósság, vagy annak letudása? Mindenki virága más. Csak a sajátod sejtheted igazán.

S.MikoAgnes2024. május 14. 21:38

"de mit sem érne az életem,
ha már nem lenne kit,
ha nem lenne mit szeretni"

Azonos gondolattal gratulálok csodás soraidhoz drága Róza.

okeanus2024. május 14. 17:49

Nem a halálra, az útra születtünk...

skary2024. május 14. 13:45

azt hiába is kérdeznéd...őisarra

Rozella2024. május 14. 13:18

https://www.youtube.com/watch?v=MUnRfPXXKZQ