Elfeledett versek... - 1.

 

 

Számadó Ernő verseiből:

 

A csend beszéde

 

Az értelem elválaszt a világ lényegétől,

Az intuíció néha rátalál,

És mindent megfejt egyszer a lélek,

Ha fölébreszti a halál.

El kell felednünk mindent,mindent,

Mit előttünk mások tudtak,

Saját erőnkből kell járnunk

Saját egyéni utunkat.

Újra kell kezdenünk mindent

Új nyelv, új hang, új gondolat,

Kinyilatkoztatás, amely

Lélekből jön és lélekig jut.

Kell oda, ahol most vagyok,

Az Egésszel együtt mit jelentek,

Elolvassák majd a holnapok.

Betűje vagyok a világversnek.

 

 Tisztaság

 

Nem hasonlítom szemed 

csillagokhoz,

szád korallhoz,

hajad selyemerdőhöz.

Egyszerűen azt mondom:

Olyan vagy, amilyet én vártam.

Azt sem mondom, hogy szeretlek.

Dolgozni, tenni, küzdeni akarok érted,

Hogy az évek könny- és gyöngyfűzérein át

akaratomból, hitemből, hűségemből

olvasd el szerelmem legszebb himnuszát.

 

 

Hajnali csönd

 

Nincs olyan lila remegés tán,

Olyan hamvas álomrózsaszín,

Mint a zsúfolt cseresznyevirágok

Meghajnalló, hangos szirmain.

 

Sirattatón édes, amit érzek,

Élet halál, ilyen pillanat,

Elhalkul a vadon szívverése,

A láp fölött felragyog a nap.

 

Olyan csönd ez, mint a lélek csöndje,

Mérhetetlen fájdalomban tán,

Vagy mint mikor a szerelem halkan

Kopogtat a szívünk ajtaján.

 

 

 A szerzőről:

Számadó Ernő  / 1907. Bp.-1983. Érkeserű /

Költő, és meseíró. Versei és tanulmányai által az Érmellék megörökítője. Nem volt sem érmelléki, sem keserűi, de azzá lett. Az órásinasból, kifutóból,írnokból, vándorszínészből és festőből lett költő verseskötetei, meséi a háború előtt is megjelentek Budapesten. Az Írók Szövetségénél jól ismerte József Attilát, akivel többször találkozott is. Első verseit Tóth Árpád biztatása nyomán a Békési Hírlap és a budapesti Vasárnap közölte.  Abból tartotta fenn magát, hogy a Magyar Rádióban népmeséket mondott. A 40-es évek elején versesköteteit betiltották.

A háború után vándorszínészként érkezik Érkeserűbe, akkor ismerkedik meg Fekete Sárikával, helybéli özvegy földbirtokos-asszonnyal. Itt keres menedéketés megnyugvást, nyer ihletforrást az Érmellék és Érkeserű lápvidékéből. Romániában 1950-ben A csodálatos miskapipa címmel jelenik meg mesekötete; majd 1974-ben a Nagyapó mesefája sorozat 4. kötetében jelenik meg számos meséje, melynek érkeserűi és más érmelléki helyszíneket ad.

1957-ben a Sass Kálmán ér­mihályfalvi lelkész elleni hazaárulási perben "hazaárulás" és "az államrend elleni fegyveres összeesküvés" vádjával letartóztatták, a perben hatodrendű vádlott volt. Számos társával együtt "csak" 25 év börtönre ítélték. 1964-ben, kegyelmi rendelet alapján szabadult. A második világháború után verseit, érmelléki meséit (ez utóbbiakat Békési András álnéven) az Utunk, Igaz Szó, Előre, Fáklya közölte. Születésének 90. évfordulóján csónak alakú fejfát állítottak sírjára az érkeserűi temetőben.