EGY KÉP a honfoglalás köré...

Rozella•  2019. augusztus 20. 09:54

 

EGY KÉP  a honfoglalás  köré…

 /Ópusztaszer, Feszty-körkép /

 

Ezernyi-képpen lehetett,

ha létezhetett egyáltalán

a hazára találó, szívdobbantó érzés,

embert próbáló vándorlások után,

ki tudja,  talán mégis igaz volt

a vágyott, nagy visszatérés,

amiben végül összeforrtak

ezerszer felszakadt sebek,

s valahogy megint újjászülettünk,

előbb felzajdult véreink keveredtek

és csak azután lehettünk akik:

egy vérből való eggyek.

 

De előtte az idő homlokán

a ráncok hol futhattak össze?

’A magyarok nyilai’ nyomdokán

nem járhat a jelen, még hiányzik

a múltból sok láncszemünk,

pedig nekünk is VAN őstörténetünk,

mi sem jöhettünk csak úgy a semmiből, 

s volt archaikus, gyönyörű énekünk…

Talán ezért kezdte el Arany megírni,

mert homályba vész az eredetünk,

de volna sok más okunk is sírni,

ám meséink, legendáink sora

mutatja ami a szívekben él máig,

mert a nyelv mesél,  nem fél, csak zenél

-fülemnek a legszebb dallam, - nem kell másik,

de „Kell még egy szó…”  -  dúdolom hazáig …


Kettős billog rajtam: Magyar és Hunor.

Génjeimbe kódoltan élnek bennem,

mindkettőt bőrömön és alatta viselem,

mint egész, ködbe veszett múltam,

s mint elképzelt magyar hazám…

De melyikük lehet az ősapám?

Már meg nem tudhatom,

Isten akarata lehet ez is talán,

hogy ne keseregjünk hasztalan

a veszteségeken,’el nem nyert édenen’,

hétszer vágott mezőn, körbevágott hazán..


Nekünk a föld, s a Föld lett otthonunk,

bár rajta ismét csupán mostoha,

számkivetett vándorlók vagyunk,

szétnyílik újra meg újra minden sebünk,

legtöbb test-vért mi vesztettünk,

mégis új életet nyertünk…Sorssújtások

sorát számonkérni, - kitől, s mi értelme volna? 

Lám itt vagyunk, mint a MAG szétszórva ,

mert "Isten velünk" tartott az utunkon,  

hiszen gazdagság az is, hogy még ma is,

túl sok van a „rovásunkon…”

 

S ha elmerengünk olykor a múlton,

sorsfordító döntések színhelyén,

olyan, mintha ott állnánk még mindig

a messzi puszták egy-egy ős-szerén,

indulás előtt, mert fent, a hegytetőn

új élet vár, és  'új időknek új dalai';

Onnan a lovak dobogását idehallani,

hangos kurjantások, zsivaj, örömujjongás

tölti be a tájat, százezernyi szív ver

egyszerre vadul, s érezni tiszta szívvel,

hogy ITT most NEM egy csürhe vonul…

 

Jövőbe tekintő ősapák szemébe nézve

a múlt miránk mintha visszanézne,

úgy, ahogy megfestette hittel Feszty,

mert tudta, hogy él egy eleven kép

minden magyarban. Valós, ősi kör-kép

aminek nincs eleje, és nem lesz vége

s amit nem festő, csak az idő színezhet ki…


AZ A KÉP nézi az embert.., AZ A KÉP megérti

azt, aki itt hazára lelt, jövőt álmodni mert,

mert AZ A KÉP szereti, s többé szélnek nem ereszti…



https://www.youtube.com/watch?v=ax6ketdjBd8

 

 

 

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

Törölt tag2019. október 19. 22:40

Törölt hozzászólás.

Rozella2019. október 19. 20:45

KÖSZÖNETEM az olvasásért és a megtisztelő véleményekért! Kedves @Callypso: @Pflugerfefi: @Liwet: @BakosErika: @stapi: @Törölt tag: @skary: @955kondoros: @csillogo: örülök, hogy itt jártatok!

Callypso2019. augusztus 28. 20:59

Mindig öröm egy szép alkotással találkozni, de a hazaszeretetről és az értékek, a történelem tiszteletéről olvasni megtiszteltetés és élmény is egyben... Szeretettel, elismeréssel gratulálok ehhez a csodás, nemes és monumentális költeményhez, drága Rózám! Legyen kellemesen békés, csillagfényes estéd! Szívből ölellek! (:

Pflugerfefi2019. augusztus 24. 21:43

Remek alkotás, ha Feszty olvasná, lenyűgözve èrezné magát,
miképp mi is alkotását csodálva!
Gratulálok!
Feri.

Liwet2019. augusztus 22. 09:51

Pár éve láttam ezt a monumentális festményt, de a felújítása után is meg fogom egyszer nézni. Az ember ámulattal áll a kép előtt, annyira meglepően hát a szívre, lélekre. Mint a versed is, nagy hatással van rám. Gyönyörű mindkettő!
Szeretettel gratulálok kedves Róza! 🌹♥️

BakosErika2019. augusztus 21. 19:08

Már az este olvastam, de írni még nem tudtam Rózám.
Nagyszerű költemény, a napom verse lett.
( tegnap én is ott jártam )

stapi2019. augusztus 21. 08:50

...s mennyivel más lenne, ha... De nem történelemórán vagyunk, hanem egy remekmű előtt. Csodállak, hogy ilyen elementáris erőt fontál a sorokba. Nem lehet abbahagyni az olvasását. Persze muszáj, hiszen másként nem értékelhetném.

Gratulálok művedhez!

Törölt tag2019. augusztus 20. 20:55

Törölt hozzászólás.

skary2019. augusztus 20. 14:55

mindönkiasémmibűgyünésodaistart :)

955kondoros2019. augusztus 20. 12:33

Nagy(szer)ű gondolatok (MAG)unkról!Igen jól írtad,"visszatérés" volt! Mi mindig is itt voltunk az "Aranyos szegelletben",neveztek bennünket Szkítáknak,Avaroknak,Hunoknak,Magyaroknak!Idők kezdete óta él a Mag népe a Kárpátok hegyei körül.Nomád életmódunkból fakadóan el-el csángáltunk,de visszatértünk, nem "Honfoglalás",egyszerűen csak Hazajöttünk!!!

csillogo2019. augusztus 20. 12:13

"Talán ezért kezdte el Arany megírni,
mert homályba vész az eredetünk,
de volna sok más okunk is sírni,
ám meséink, legendáink sora
mutatja ami a szívekben él máig,
mert a nyelv mesél, nem fél, csak zenél
-fülemnek a legszebb dallam, - nem kell másik,
de „Kell még egy szó…” - dúdolom hazáig …"
Ó, gyönyörű, benne minden szépség, mi emelkedetté teszi és méltó a mai szép Ünnepünkhöz!
Köszönöm!

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom