deja vu

Rozella•  2016. május 28. 19:36

 

deja vu


kimozdul az idő s a falon

egy óra mutatója vigyáz

összezárt fénylő perceinkre

körbeérve ismétli önmagát

de számolatlan marad

csak egy ismerős pillanat

suhan át a téren az időtlenségen

visszatér percegéseinkbe

belép a szívbe mozdulatlan

mint napból sugárzó fénycsomag

mi látszólag előre halad

ám hirtelen visszavillan  

a számlapon és ott marad

egy gyertyaláng egy mozdulat

a sör mosolygó habja a szádon

csillanó torony üvegpoháron  

a prágai kiskocsmában

ülve a szerelem olyan egyterű

ahogy akkor látom érzem deja vu 

óramutató rezdül éppen

 

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

Rozella2016. május 31. 10:11

@hextorini: Neked is örülök, köszi! :)

hextorini2016. május 31. 10:05

Nekem is! :)

Rozella2016. május 31. 10:02

@Molnar-Jolan: @barter: nagyon köszönöm! :)

barter2016. május 30. 20:59

Nagyon tetszik!

Molnar-Jolan2016. május 30. 10:28

"a sör mosolygó habja a szádon
csillanó torony üvegpoháron
a prágai kiskocsmában
ülve a szerelem olyan egyterű..."
gyönyörű ez az elkapott pillanat. :)

Rozella2016. május 30. 10:06

@csillogo: és most én is..:) köszönöm!

csillogo2016. május 29. 21:57

Hát ez nagyon - behajolt a szívembe és mosolygott a versed! :)

Rozella2016. május 29. 18:13

@BakosErika: Erikám, köszönöm a megerősítést :)

BakosErika2016. május 29. 10:44

csak egy ismerős pillanat
suhan át a téren az időtlenségen
visszatér percegéseinkbe...

Nekem is szokott . :)
Jól megírtad, ölellek.

Rozella2016. május 29. 10:15

@skary: ami azt illeti, a mai ebédet boldogan elcserélném :)

skary2016. május 29. 04:20

a knédlispörkölt mögüli a gyönge gyomrod :)