Mese a kedvenc állataimról

 

 

 Mese a kedvenc állataimról

 

Mindenek előtt és fölött a Kutya,

és olyan egyszerű ennek a magyarázata:

 hiszen okos, hűséges, játékos és bátor,

végtelen szeretettel követ négy lábon,

legfontosabb vagyok neki a világon.

 

A  macska egy egész más kategória,

úgy érzi, csakis ő  itt a mindenek ura,

simul, dorombol is amikor kedve van,

 és bármikor azt csinál, amit csak akar...,

de imád engem, s én is őt, bármilyen fura.

 

Az erdő megengedi néha, hogy ott időzzek,

és láthassak pár riadt szemű, szelíd őzet,

vagy csendben, mozdulatlan a magaslesen,

az agancskoronák viadalát ha meglesem

szarvasbőgés idején, az ámulattól majd leesem.

 

A lovak lettek még nagy kedvenceim,

eszembe jutnak róluk szilaj, bátor őseim,

ha látom gyönyörű, izmos testük a réten,

érzem vágtató, szabad lelküket a szélben,

erejük, szépségük, értelmük lenyűgöz egészen.

 

Kitekintve a világba, szívem csücske lett a bálna,

Ha a Balatonban lakna, bizony rosszul járna…

Igazi hazája a csendes, tengerkék mélység,

hatalmas vizeknek ura, békés, titokzatos fenség,

aki mélyről látja a felszínt, s az neki idegenség.

 

Afrikából a zsiráf volna, amit hazahoznék,

bár hiányoznának őnyakasságának a sztyeppék,

de ha egyszer sok pénzem lesz, építek egy rétet,

lakható-ehető felhőkarcolókkal úgy telepakolva,

hogy a zsiráfok nyakának is kényelmes volna.

 

Azt kérded, miért csak állatokról írok mostan?

Na és az ember? Vele talán valami gond van?

 Őszintén szólva, nem okos, nem hűséges, nem is túl bátor,

bár szentül hiszi,- mint a macska-, ő is, hogy a világ ura,

 ó, a lófüle, hisz' se teste se lelke nem szabad, és ez fura.

 

Csak kiirtja az erdőt, és magasból lesi a földet,

neki a más rétje persze kicsit mindig zöldebb,

 mélyekre nem lát, de magáénak tudja az egeket,

 viadalokat vív, háborúz, és szenved miatta eleget,

nyakas, mint a zsiráf, ravasz mint a róka, hát mit tegyek…

 állatot szeretni sokkal könnyebb…

 

Azért elárulom, mindezt úgy általánosságban írtam,

de a kivétel mint mindig, most is erősíti a szabályt,

 látod, Te kivétel vagy, ha idáig jutottál az olvasásban,

 már leküzdöttél minden állati, kemény akadályt

 s lettél legkedvesebb Embereim egyike a Mában… :)