Érintések
Úton
Egy kitaposott úton
vagy ösvényen
talán más lehetnék.
Mert itt ragadtam
befalazva
prizmákba feszítve.
Lehettem volna...
Majd leszek. Vagy nem.
Már nem érdekel.
A csend-kvartett szórakoztat
néha még álom is rogyaszt.
Gyönyörűre dörzsölődöm.
Krákogva felböfög
az ártatlan tettes.
Valahol üresen
csörömpölnek
az éjjeli edények.
Azt hittem érdemes.
Mert annyira érdekelt.
Végül is másoknak
Mennyire más lettem.
Magamra maradtam
önmagammal.
űrféreg
nem tudom miért
de a fekete lyukak mélye
feltűnően érdekel
ha űrféreg lennék
biztosan ott találnál
a fekete lyuk mélyen
csillagködbe burkolózva
mikor a rettenetes erő már
kellően széttépett
talán össze tudsz rakni maradekaimból
valami teljesen kompatibilis
engedelmes mosoly-gépezetet
Hetvenes
Hosszú sorokat álltam végig
Hamis vigyorral s kölyök-képpel
Havazásban és esőben
Hőségben vagy vad hidegben
Hátammal kifogtam a szelet
Hétszer egy héten éppen csak éltem
Hetvenes évek így teltetek...
milyen az a nap
milyen az a nap
mikor sem szarni
sem pisilni nem tudsz
csak feszülten gömbölyödni
és a könnyeid is csak nyeled
minden heged viszket
de nem az újabb sebek miatt
milyen az a nap
mikor a hazugságnak is örülsz
és az összes istent utálod
az a nap milyen
mikor a hányás kerülget
de torz vigyorral magadba harapsz
és irigyled a tegnapi gondjaid
milyen az a nap
milyen
nap
az
ha zokognak a sárkányok
ha zokognak a sárkányok
lent oceánná gyűlnek a könnyek
áttörnek minden határt
szabad prédává válnak
az évszázadaikra büszke
gőgös birodalmak
ha zokognak a sárkányok
talán kisimulnak a ráncok
és mindenki megkeresi
a mellette rettegő kezét
majd újra felfedezzük
és rácsodalkozunk
egy jelképek és jelszavak nélküli
könnytiszta világra.