kifordultam

Pera76•  2018. február 1. 14:25

Ali főzőtanfolyama

Ízletes desszert fő: a keskül.
Mellé jár öt pohár feles kűr,
s az ebéd számlakész:
Ali dől balra és
felmekeg, azaz épp bekecskül.

Pera76•  2018. január 26. 14:27

[körbe sem ér]

körbe sem ér a hiányod:
gyerekkorból átmentett sokéves szvetter.
szavakba szorítottál, s nem tudtam
mit kezdeni az égre gyúlt szemekkel.
egyik se jobb, de kétféle utat fut a száj:
nem a létezéstől kéne lenni bárhogy,
és nem is páratlanul. olyan falnál több,
mint kit alátámasztanak, és már rogy.
berögződött: minden mozdulat elősegít
a következőbe halnod.
égő cigarettaparázs a csönd,
a gyomorban akasztott pillangók,
és minden csak kísérlet, időszakos.
rájönni nem sokáig tartott:
kötelező vendégszeretet a szem,
mielőtt rácsukják az ajtót.
az elengedésből kiugrani kéne,
s talán ha lehetne: kint hagyott
árnyékoddal eggyé válni és
elszívni az összes csillagot.

Pera76•  2018. január 18. 16:49

[dobog a valóság]

dobog a valóság, kihagy, embernyi teher.
védtelen vagy, szavakkal túlgyógyszerel,
aztán elvonóra küld, élethelyzet.

az ég a földdel esténként összeerjed,
mellkasodon a csend végiggyalogol,
arcod fehér vásznáról lekopik a mosoly.

a káprázat feszítő homályán át
mindig előre benyújtják a számlát,
s hiába az áramlat: vesztes valahány,
nyitott tenyeredben kinyílik a magány.

mellkasba, arcra a hajnal még visszatér,
de elégedetté egyik sem szépít.
hová a sors hordta homokos szemcséit,
megváltoztathatatlanul háttal áll a fény.

Pera76•  2018. január 15. 15:59

[csak átszíneződve lehetne]

csak átszíneződve lehetne kiválni abból,
mi valószerűtlen mássá formál,
de nem juthatunk akkor se tovább a lelket
kerítő szögesdrótnál: csendárnyék pecsét,
belénk van kódolva. egy mindent átfogó
gyengeség tudni: néhány madártoll
is betöri a szavak kifeszített légterét,
de azt is tudni, hogy úgy van, egyszer
megvalljuk bizonyosságnak, s akkor a felhők
tömör tubusai szemünkben tócsakékké válnak.

Pera76•  2018. január 6. 10:35

[van egy határsáv]

van egy határsáv, tervezed, hogy átlépnéd,
megtorpansz, mielőtt. állsz, nem tudod,
melyik lélegzetvételnél, melyik kihagyásnál,
őrzöd a félelmek fegyverkattanásait.
gondolkozol, hogy milyen formát öltenének
magukra az elfojtott gesztusok,
a cigányútra ment szavak, jó lenne felköhögni.
félrenyeled az ordítást, nincs senki,
csak az égre akasztott hold lóg,
ott a határsáv, az összehajtogatott
önsajnálat, és hogy el kell engedni,
mert úgysem: egyre biztosabban hazudod.

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom