kifordultam
Pillangó-sugarak
A dér éleit kikerülné a hajnal.
Hűvös szavak bomlanakaz égre.Sokan fázunk. De tenyerünkben még vigyázzuk elmúlásunk pillangóit.Fagyokat oldunk fénymeleggé
Hiányollak. Napba nap csúszik,
az éjjelekre hajnal csordulés újra... Változatlanul egyhangú. Egyre lassul, s csak akkor gyorsul,mikor szerelmedbe bújhatok,s mikor mélységeimet kitöltöd,mert tudom: akarod. Éveid vagyok, háborgó csended,nyugalmad, búvópatakod,májusi meleged. Ha nem is tudok annyit adni, -mert fényszálasabb a te csodád,az enyém csak ennyi: pillanatnyi-mégis nálad jó megmaradni. A ma elhozott: s én mára megszépülök, nőhetnek jégvirágoka gondok ablakára:egymásban világot oldozunk ...Őszi pókhálók
fogynak a csendek
a képek fakulnaktovábblépek mégis ahogy az ősz összerezzen bennemszélbetakarózó didergésselnem találom a helyema nélküledben továbblépekmás évek pókhálóibagabalyodvavalahogy mégis a te csendednek lettem a foglya a jószagú melegek nélküled ébreszteneks úgy egyszercsak este leszösszerezzen bennem valami hiányde nem az ősz és nem is a szél keres hanem az a csenda te csendeda végzetes
Nemcsak egy szerelem
Partok: sóhajok simulnak bennem
csendjeid utolérnekvisszhangnyi szünet rebbenfelédfűzfáknak fecsegemalig-magam - és tégedszélbehajolnak titkaim Csendjeinkből gyúl ki a holnapkéregbe izzó vonalaka fákonévgyűrűk hullanak a vízbeszínes sugaraitmagamba zárom Körkörös jelek zúgnak, fogynakmajd mi is hullunk bele a mábaszentjánosbogarak villanásamarad a köveken s a szívekbenborostyánként S valahogy ma mégis több vagy nekemnemcsak egy csóknemcsak egy szerelemLevelek, csontok
Nem ölelnek harangok, álmok,
-szanaszét gurult a közös-
ami tegnap még talánba vágyott
ma bús-zörgő elmúlások
színtelen karéja.
De minden ősszel te nyílsz ki színekre,
változhat az idő, a táj,
avarforgácsok magányos csendje
megőrzi lázas éjszakáim
a másik évre...
Gesztenyehajat, s csontot seper az ősz,
(azt mondják: falevelek)
de én tudom, hogy csontot seper...
a te nevedet.
Csontokat gyűjtök,
összeszedlek.
Így adlak át téged majd másnak,
egy szebb tavasz melegének
s egy újabb levélhullásnak...