Újra(ki)öntelek

Nyilvánvalóságot álcázni kell.

Égdarab-szakadttal világot

foltozni, és tisztulások gyanta-

cseppjeivel betakarózni. 

 

Kesergő szavak batyu-csomagja

nem a vállat, nem a szívet 

balzsamozza. Csak fájnyomokat lép.

 

Magaddidergésbe kapaszkodsz,

-szemedre olvadhat a vi(g)asz-

míg a holdat összegöngyölöd:

nem látsz lélekfolyósodón túl.

 

Hol a sötét kínhídként feszül,

gyertyá(n)t éget a hallgatásba

magányod, szénálmú évekül.