Szemekben kertek

Pera76•  2012. október 16. 10:09

Gyufaősz sistereg: lámpák, ostorok.

Kékszagú utcákat lobbant a vér,

oldja a fákra feszített láncát... 

Homlokhoz harang az ablaknyi éj.

 

Szelekbe ványolt vadrózsa a tegnap.

Pupillabarlangban villám a szó,

denevérálmok lakják a szívet.

Hallgatás. Okkal. Nem gyógyítható.

 

Esőtlen jól vagyok. És éppen mint te.

Szememben kertek, mesék, mókusok:

tiédből szöktek. Tehát passzolunk...

 

S a vágy, ha felriad: szavakat füröszt,

kockákba zsúfolt ércessén szuszog,

míg - te ott, s én itt - összekulcsolunk.

 

 

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

Pera762012. október 17. 10:45

Kicsit másképpen.
Köszönömök...

csillogo2012. október 16. 14:41

''A vágy, ha felriad: szavakat füröszt,
s kockákba zsúfolt érces éj szuszog,
míg - te ott, s én itt - összekulcsolunk.''
NAGYON tetszik - csatlakozom a lányokhoz!
Ma én szándékosan egy rövidet sétáltam az esőben!:)
Hátha segít...még jobban lenni...
PusziM

BakosErika2012. október 16. 14:12

Mély gondolatok, Erikám!
Nagyon jó szonett!
Megérintett!

Pera762012. október 16. 13:06

......

Steel2012. október 16. 10:33

Húú...de nagyon...nekem a versed most...

Nem emelek ki mert nem tudok, tényleg nem...