Piros galagonya-gyöngyök

Pera76•  2012. február 6. 08:58

Belém csobbant tömötten, haldoklón a nap.

Ágaimon elszisszent a sűrű méreg,

s a kéregfájáson mézillattá olvadt.

Galagonya-bokros szép kontyomon

kigyúltak a sikoltó lángbogyók.

Tudom a holnap pillanatát eljönni,

mikor a mézfolyók kiapadnak,

s tudom: lehullnak mind az ékszerek.

Hasító fagyok bombautánját érzem,

alkonyt roncsoló szívrepeszmagányt.

De addig magamba csókolom késődet,

ha hagyod, hogy védjem rámhullásod, 

sóhajtásod pirosló gyöngyeit,

-azt a kevés élni akarásod-

míg viola álmok mécseit kifújja 

kertjeinkből az ősz...

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

Pera762012. március 2. 20:47

Én értelek...

csillogo2012. február 6. 19:50

''Tudom a holnap pillanatát eljönni,''

Tudod, holnap eljön a pillanat,
mikor a mézfolyók kiapadnak
s tudom:lehullnak mind ékszereim.

Erikám az első idézett sor nekem nagyon bonyolult volt - ne haragudj!:)
Ha hagyja...ne késlekedj!:)

Pera762012. február 6. 13:35

Nem tudom Zsuzsa. Szerinted oda való?
Köszönöm Sea...

Törölt tag2012. február 6. 11:41

Törölt hozzászólás.

Törölt tag2012. február 6. 11:06

Törölt hozzászólás.

Pera762012. február 6. 09:50

Karesz, egy mosoly, és máris melegebb van kinn.
:))
Nevezzük inkább boldogságnak. Én ilyen szerelem-dolgokhoz nem is értek. Mi van is: elrontom.

Törölt tag2012. február 6. 09:03

Törölt hozzászólás.

skary2012. február 6. 09:01

:)