Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Megköszönlek...
Pera76• 2011. november 19. 15:21
Tegnapig nem tudtalak.
Ma megformáltalak élni.
Álmokba izzadtalak,
s a nem-búcsúzásba fájni.
Félbetörött csendekben
reám találni nehezebb.
Szemek éles mérföldkövei
szétvágták a horizont
kék függönyét. Összeölteni...
...neked lehetne szakadásaink.
Édes-bús ízeid tenyeredből
szívzsebembe morzsáltam.
Ha ennyit öleltem is,
míg korán az őszbe értem,
s félreálltam: Megköszönlek.
Hogy lángmagamra találtam
hajnalod éj-tükreiben.
Pera762011. november 19. 17:42
Mindent lehet szeretni és elfogadni. Nem-is-kezdetet, nem-is-véget. És az időt. A sorsot. A fényt. Hibáink. A jót is...
És hinni magunkban szakadatlan.
csillogo2011. november 19. 17:27
Ha ennyit öleltem is...édes morzsák!:)
Vannak pillanatok...
Grt.
versike2011. november 19. 17:18
Ölelés, Hugi
skary2011. november 19. 16:15
olykedveltazakétutolsósor :)
:)
19702011. november 19. 15:45
Gyönyörű!!!
farao2011. november 19. 15:32
''Félbevágott csendekben...''
''Szemek éles mérföldkövei...''
''Hogy lángmagamra találtam
hajnalod éj-tükrében.''
Hogy csak néhány kiragadott idézettel érzékeltessem, mennyire tetszik az egész vers.
Gratulálok Erika!
Üdv: farao