Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Kopogtatás
Pera76• 2012. február 29. 12:10
Nem vágyhat fecskeszárnyat már a szív,
letörve koppan.
A szem mered a hűlt helyek után
ilyen nyitottan.
Skarlátos egekről levakartból
fű sarjad - lenge,
s földből fakadt hűs álmom rácsorog
véletlenedre...
Fölöttem fodros szélhullámok,
tenyered útja puha bársony,
(kibomlott csendjeinkre vágyom)
bőrödön áttetszül múlhatatlanságom...
Törölt tag2012. február 29. 16:01
Törölt hozzászólás.
Krubacsov_Jozef2012. február 29. 15:32
:)
'' Bőrödön áttetszül múlhatatlanságom...''
BakosErika2012. február 29. 14:14
Nagyon szép vers!
Törölt tag2012. február 29. 13:48
Törölt hozzászólás.
skary2012. február 29. 12:49
fölülmúlhatatlan :) hihi