[ködöt köpköd]

Pera76•  2018. március 10. 19:17

ködöt köpköd az ég,
hurutos, nyálkás a reggel.
sípol a sárga a jászain, tüdőbeteg.
lemaradunk az életről, milliméterekkel,
mintha még érezzük,
a többi monoton magunkbafeszülés.

van, aki ül, mint közöny a szemben.
ruhák, kabátok, lábakon lábak, arcátlanság.
a jóság döglött rügy,
a színtelen szíveket rég befalazták.

egy állomás, kettő, három.
gép, kavargás, tömegmagányosság.
kiömlünk a hatosból,
szennyes víz, miből már istent is kimosták.

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

Törölt tag2018. június 26. 22:55

Törölt hozzászólás.

Tschongor2018. június 14. 01:39

ez kiváló alkotás, nagyon tetszik, a szóhasználat és a megszemélyesítések nagyon nagyon tetszenek! Köszönöm, hogy olvashattam.

fernst692018. március 15. 13:50

A monotonitás, elhidegülés, közöny szavakba öntve. Nem egyszerolvasós... és minden olvasásnál újabb képek villanak be. Nagyon jó! Nekem "versmozi".... szép hétvégét!

Pera762018. március 12. 09:08

@Steel: Pontosan, egyetértek gondolataiddal...
@kapocsi.ancsa: Igen...
Szép hetet nektek!

Steel2018. március 11. 19:42

Semmi sem fekete fehér...és mindig vannak jók, érdemesek, szépek, ha aprók is, annál nagyobb az erejük, értékük...sajnos hajlamosabb az ember sokszor csak az ellenkező dolgokat látni...ami itt lent történik, talán már nem is Isten dolga. Szeret rá hivatkozni az ember, pedig mindenki maga és magában, önmagából..valójában csakis rajtunk múlik a világ, akár külső akár a belső, milyen... Teli találat a versed.

kapocsi.ancsa2018. március 11. 19:12

elrohanunk egymás mellett és néha egymáson át is
ilyen a hangulata

szép estét neked

Pera762018. március 11. 17:25

@Mikijozsa: Talán nem is az éggel van gond...
@BakosErika: Perszehogy nem. Látom a másik oldalt is. Csakhát nem lehet homokba dugni a fejeket, vagyis lehetni lehet, de attól még a történetek ilyenek is, olyanok is.
Amúgy én sok rosszat nem mondanék Budapestről, jobbára pozitív tapasztalatokkal gazdagodtam, vagy csupán szerencsém volt, hogy nemsok idiótába botlottam belé. :)
@Törölt tag: Vannak hát. De létezik a jó is...
@Kicsikinga: Igen, végállomástól végállomásig én is, :) gazdagodtam ezzel-azzal...
Köszönlek titeket!

Mikijozsa2018. március 11. 12:37

ja, az ég nagyon nem a jót köpködi

BakosErika2018. március 11. 11:11

Sajnos jól látod Erikám.
Én azért remélem nem minden ilyen "fekete".
Gratulálok.

Törölt tag2018. március 11. 10:37

Törölt hozzászólás.

Kicsikinga2018. március 11. 09:45

Sajnos így van Erikám!
Nagyon-nagyon sajnos!
Azon a "sárgán" én is utaztam, nap mint nap, és megszomorodva mentem a megállóból tovább, már gyalog, és akkor belemenekültem a bensőmben őrzött szépekbe, illatokba, dallamokba kapaszkodva...
Meg nem értve próbáltam adni, és annyi falba ütköztem, hogy fáj, és egyre jobban.

Törölt tag2018. március 11. 09:24

Törölt hozzászólás.

Pera762018. március 10. 21:51

@csillogo: Dehogynem megy. Nap mint nap azon fáradozol, hogy jobbá tehess egy-egy szelet világot.
Viszont a többi más "világrészt", amelyik nem téged lát, nem világosíthatod fel. Ha mondanád, sem értenék: nem állnak készen arra, hogy olyansmit fogadjanak el, amit még nem tudnak felfogni, megérteni..
Van, amit hagyni kell, és minden így van jól. Ez az egyensúly, ez a tanulás, a tapasztalás útja.
Nem lehet mindenkit megmenteni magától.
De aki szinkronúszó, az tudja a társait. :)
És ez öröm, ahogy mondod.
Én is ezt mondom, csak másik virágnyelven.

csillogo2018. március 10. 19:42

érteni akarom - nemcsak rózsaszín szemüveggel látom a világot, van, hogy szíven ütnek dolgok, és amin szeretnék változtatni, jobbá fésülni a kusza szálakat, a lehangoló embereket, de rájöttem, ez nem megy... szóval fedezék és füldugó kéne - azért találok sok vigaszt és sok olyan embert, akik másképp látják, másképp élnek és cselekszenek, hát Őket nézem, figyelem és akár olvasom is! :)
Vannak még fényes szembogarú, tiszta látású emberek, akikre öröm nézni és gondolni....
TEsim - jól megírtad!