[janus-arcán]

[janus-arcán]

janus-arcán szeplők az emberek,
és lassan férőhely sincs újabb szeplőnek.
itt már megelőlegezték a jövőt, csupa heg,
baltájon ennél sohasem lesz könnyebb.

de hozzászoksz. hozzászoksz a késéshez, a szobrozáshoz,
hajnalonta nézed, ahogy a ködben
megmosakszik a város,
még figyelsz, de egyre kisebb dózisokban,
és otthagyod magad a lámpafényben, padon, járdaszélen,
várod, hogy valaki talán kölcsönkérjen,
és elhiszed neki, hogy ez segítség, támogatás,
pedig a szavak hazugsággal tapadnak,
s a te érdekedben vissza se adnak.

a dunán s az égen számtalan csillag. vagy mocsok.
a nyugatinál csövesek fekhelyét fúrja szét a szél,
a blahán jelez a négyes s elrobog.

kapcsolódást keresel, viszonyítasz,
mennyi az alpont, honnan,
összekucorodsz, mégis alig férsz el a mellkasodban.

Megadott szavak: alpont, megmosakszik, férőhely, támogatás