Fáradt falevelek

Pera76•  2011. október 31. 07:39

Kopik a harangszó, kopik a szívmeleg,

nem lobban benne rőzseláng, csak éj.

Elvirágzott vágyaink nyomára

kései szerenádot ad a hold-karéj.

 

Szél lebbenti lelkünkbe a novembert,

ruhánk is olyan: szedett-vedett.

Ránk fagy utolsó tarkasága:

bús fákra rekedt fáradt falevelek...

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

Pera762011. október 31. 18:09

Őrni, mint mindig: most is örvendek szavaidnak...
Hát tesókám, előreengedlek...tessék csak tessék...
:)
Köszi!
Örvendek, hogy...csak hogy vagy...
Köszönöm József.

Krubacsov_Jozef2011. október 31. 17:13

Nagyon szép képek vannak benne! :)

versike2011. október 31. 13:35

Hátnekemezúgytetszikahogyvan.

Az elejétől fogva meglepett a hangulata és fogva is tartott a végéig. Annyira jó, ha többet mást nem is írsz, már erről emlékezni fogok Reád... :))

Nna, azé' csak tessék írni ám... :))

Ernest2011. október 31. 11:56

Nagyon szép!
... és elkezdtem énekelni Yves Montand világhírű slágerét : Les Feuilles Mortes...
Őrni

Pera762011. október 31. 11:30

Fáj a torkad Karesz?
:)
Hogy reszeled.

Köszönöm Józsi. Valóban a hangulatok, érzelmek vannak beleszőve szinte minden soromba...

skary2011. október 31. 11:26

khmm :)

farao2011. október 31. 08:49

''bús fákra rekedt fáradt falevelek''
E befejező sor szépségét sokan megirigyelhetnék tőled, aki hangulatát e csodálatos költői képben örökítette meg.
Gratulálok.
Üdv: farao