Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Elme(n)tél
Pera76• 2012. július 29. 19:27
Szemedben erdők nőttek, vad hegyek,
s ha magamhoz nézlek: hidegen vagy.
Szemöldökünk egymáshoz sistereg,
ágcsapáskor senki sem igazabb.
A csendek őszintesége koccan,
virágait vajúdva kifázza,
s elferdül ebben a bizonyosban
életünk szikja, kérge és váza...
Ívek keser-zöld mohája mögött
a szél dadogja szét a tegnapot.
Bennem hullanál szét. Bennem vagy. Ott.
Pupillád odú - bújnék, üldözött,
de feketébben közénk búj a tél,
és a kifent hold tőled elmetél.
Pera762012. július 30. 10:15
Seácska, Csaba: kösz, hogy jöttök!
Emi...
Üdv. Balázs!
Pera762012. július 30. 08:46
Marikám... Ott. Igen... Átírjuk hát... És pusziM!
Köszönöm Törpilla, hogy olvasol és tetszik...
Évám... Puszillak téged, PöttömPöttyöt! Már hazajöttem. De hátha lesz majd még alkalom, jövőre, azután... Hiszen vagyunk! Addig is innen fényölelések!
csillogo2012. július 30. 08:32
...
Áramszünet volt!:(
OTT!:) át kell írni...hogy nyár legyen!:)
Erikám ölellek!
Torpilla31812012. július 29. 23:23
Jaj, de szép sorok...Gyönyörű!
dreaming582012. július 29. 21:50
''a szél dadogja szét a tegnapot.''
Erám - megint borzongatóan jót alkottál :)
Holnap megyek a Camponába - Tropicáriumba PöttömPöttyömmel - jelezd, ha utána tudnánk talizni :)
Törölt tag2012. július 29. 19:40
Törölt hozzászólás.
pepo2012. július 29. 19:39
Bennem hullanál szét. Bennem vagy. Ott........
Mamamaci402012. július 29. 19:35
''címzett''
Mamamaci402012. július 29. 19:35
szomorú-szép vers, tükör, de nekem más a ''címzett...:)
veled.752012. július 29. 19:29
''A csendek őszintesége koccan,
virágait vajúdva kifázza,
s elferdül ebben a bizonyosban
életünk szikja, kérge és váza...''
....